hétfő, július 30, 2007

inner poise

Ma végleg megszabadultam az összes nyelviskolától, szóval új életre fel!
Hihetetlenül be vagyok szarva és az energiáim nagy részét a parázásom leplezésére fordítom. Nagyon elhatároztam a pozitív szemléltet: csak nem utálni senkit, jó képet vágni mindenhez, meghúzni magam, nem arrogánskodni, stb.
Muszáj, hogy jó legyen, ezt eldöntöttem.
Ügyes vagyok amúgy: mostanában csak legyintek a kedélyhullámzásokra - bár durván letepernek időnként -, mondván, hogy mindez csak a hormonok játéka és türelmesen ki kell várni amíg elmúlik (tényleg elmúlik).
Most jut eszembe: észre sem vettem, hogy nincs pasim.
Nemtom mi van, a szerelem mostanában valahogy egyáltalán nem érdekel. Lehet, hogy most kezd elcsökevényesedni végképp a lelkem. Vagy esetleg megnyugszom. Azaz belenyugszom.
Elvégre nem biztos, hogy mindenkinek van párja, ugyebár.

IB

Bergman akkor is jobban tudott írni mint rendezni, dehát.
Have a nice trip.

péntek, július 27, 2007

meg tudom magyarázni

Nem értem Enikő mire alapozza, hogy elmebeteg vagyok.
Az egyetlen bűnöm, hogy egyes, mindkettőnk által ismert plüssállatok időnként a Fannival beszélgetnek az én plüssállatoknak - és Fanninak - fenntartott hangomon. Állítólag mindnek ugyanolyan a hangja, de ez persze butaság. Na jó, a hangszín lehet, hogy némileg hasonló, nade a stílus...
Persze ugye én is mondhatnám, hogy Enikő sem százas, merhogy állítása szerint ő a Fanni szpíd dílere és az én drága macskám bőrszerkóban, motoron megy nap mint nap a cuccért...

mantra

akkor is jó, amikor nem

helyzetjelentés

A legfőbb tevékenységem újabban a kialvatlanságból fakadó pusztulás elkerülése.
Jövő héten már dolgozni fogok, egy csuda lesz, ha addig éber kómában kell élnem a macska miatt.
Egészen elbutultam, másra sem gondolok csak csöndre és alvásra.

csütörtök, július 26, 2007

"Kipörgetlek, kipörgetlek és elengedem"

Igazi drama queen-hez méltó módon a barátaim is látványosan szakítanak velem. (De ez nem ilyen egyszerű, Molly - jaja, már hallom is a lelki füleimmel)
Remek.
Asszem nem is kell nekem senki, ma is vagy öt mondatot beszéltem összesen.
Remeteség rulez.

szombat, július 21, 2007

sms

pont most fejeztem be, over, konyec, fin, the end. jack welch meg bekaphatja.

péntek, július 20, 2007

Kedves Vanity!

nem szép dolog.

picsábamár, vagy inkább óbazmeg.
(vani kedvéért)

szerda, július 18, 2007

lélekjelentés

elképesztő ez az igyekezet, amivel az ember védi magát, én pedig nagyon nem voltam ilyen azelőtt, hagytam, hadd sodorjanak az események - "ma már menekülök, elhagyok mindent, otthagyok mindenkit" -, hagytam, hadd fájjon minden annyira, hogy belepusztuljak, mindenbe vadul beleéltem magam, ezáltal az összes pofon olyan volt mindig mint a legelső.
fene tudja, hogy most mi történik és miért nem megy ez már, persze rá lehet fogni a sok fájdalomra, csalódásra - a boxon is sokat tanultam a fájdalmakról, szó se róla -, de ha valaki olyan sokáig annyira nem törődik a fájdalommal, ahogy az velem volt, akkor nincs oka rá, hogy hirtelen megfutamodjon és a dolgokat csak azért ne élje át teljes szívvel, mert majd fájni fog. persze lehet mégis, hogy létezik olyan, hogy az ember azt mondja, eddig és ne tovább. most nem nagyon értem mi történik velem, olyan vagyok, mint egy távoli, behavazott táj: jeges, mozdulatlan és kicsit szomorú.

hétfő, július 16, 2007

annyira elhatároztam, hogy nem szeretek senkit, hogy lassan profi jégcsappá válok.
mondtam már, hogy például a blogomat is utálom?