szombat, július 30, 2011

o(u)ff

Na, gyorsan írok egy blogot, aztán takarítok, pakolok, szorongok.

Szóval Don eltévedt, nem ide jött szerencsére, megyünk haza holnap, olálá (úristen), nem is érek rá semmire, megyek is, nem is tudom mit akartam, ja, de, tudom, szóval Don eltévedt, nem ide jött szerencsére, megyünk haza holnap, olálá (úristen), nem is érek rá semmire, megyek is, nem is tudom mit akartam, ja, de, tud...

Már megint AW

Kicsit olvasgattam a Velvetes kommenteket (a Facebookon) Amy Winehouse halálával kapcsolatban és elgondolkodtam: úgy figyeltem meg, hogy az AW iránti empátiát kötelezően megkövetelték egymástól a kommentelők, viszont furcsa módon senkiben sem merült fel, hogy vajon AW-ben mennyi empátia volt a saját anyjával, apjával, családjával és barátaival szemben?
Ha én szétiszom, szétlövöm, szétszívom magam és lelkesen hirdetem, hogy a büdös életben nem akarok kigyógyulni ebből, akkor néha, nagy ritkán nem kéne arra gondolnom (empatikusan), hogy ez vajon mit jelent az anyám és az egyéb szeretteim számára? Persze, tudom, gyerekkorában biztos zaklatták és bántalmazták a szülei. Esetleg elhanyagolták, nem szerették. Vagy nem, semmi ilyen nem történt és simán csak olyan körökben mozgott, ahol a sok pénzből, ami neki volt, könnyen eszméletét veszthette bármikor.
Azt hiszem azért keresünk folyton valami mentséget a függőknek, mert nem akarjuk elhinni, hogy valakit egy fikarcnyit sem érdekel senki saját magán kívül. Mindenkinek nehéz élete van, mindenki kínlódik valamitől, kevés a nem sérült ember, sokakat bántanak a szülei, mindenkit megpróbál az élet - és igen, nagyon sok a függő is; ugyanakkor nagyon sokan tiszta fejjel tartják magukat és küzdenek szépen, merhogy ettől (is) szép az élet, sej.

Nem, nincs önzőbb ember a szenvedélybetegnél...ja, de, bocsánat, van. Az öngyilkos.

péntek, július 29, 2011

ahogy a DONgok vannak

Na, itt mindenki az eső miatt nyavalyog, most már látom, hogy innen is lehet nézni: "remélem megússzuk valami nagyobb esővel"

Ideges vagyok, nem tudok aludni. Marci tegnap este hazatámolygott (nem, nem részeg, csak éjjel-nappal a nemtommilyen cikkén dolgozik) egy óriás palack vízzel, meg egy rakás konzervvel, én meg pakoltam kábé hét tonna ruhát a babáknak(magamnak is mindig vagy ötször annyit viszek, mint kéne).
Azt mondjuk még nem tudjuk, hogy egyáltalán a reptérig beférünk-e a kocsiba két (három?) bőrönddel, a babákkal, meg az ikerbabakocsival együtt; azt meg végképp nem tudjuk, hogy mi lesz, ha Don szétbarmolja az utazási terveinket...

csütörtök, július 28, 2011

""Monitor what's going on and if you haven't prepared for a hurricane, we've been saying for months -- get a kit, be prepared. "

I hope everybody understands we are in hurricane season.


M:
kepzeld, valami tropical storm kozeleg
be kell vasarolnunk blabla tudod....
es a repulot is erintheti
nezz utana a neten lecci
me: neeeee
M: allitolag holnap lesz
vasarnapra talan elmegy
talan, de Jed aszondta, hurrikan is lehet belole, mikor a partra er
me: de minek nézzek utána? és mit kell bevásárolni? és mikor vásárolunk be? jézusom.
M: nezz utana, mi a forecast
van sok konzervunk?
van egy par leves, nem?
na most mennem kell diszkutalni
don't panic
puszi
me: nincs sok konzervünk
de basszus, várj
hát most komolyan, nincs
vizünk sincs
semmink sincs
akkor hazafelé vegyél. jézusom.

"The American Cockroach and the Surinam Cockroach are a couple of large outdoor roaches that head indoors during and shortly after it rains"

Francba, most minden nap esni fog? Na jó, akkor szerintem most már fogjuk be őket valami munkára - nem tudnak ezek pakolni, takarítani, főzni, mosogatni? Esetleg babát etetni? Lénának biztos tetszene a szárnyuk, háddenem?

"Every American child should grow up knowing a second language, preferably English."

It was decided almost two hundred years ago that English should be the language spoken in the United States. It is not known, however, why this decision has not been carried out.


Mindenkinek - aki már elbízta magát és azt képzeli, hogy tud angolul (például én) - javaslok egy beszélgetést a Krogerben bármelyik pénztárossal.
Vicces volt tegnap, épp amikor lelkendeztem, hogy húha, mekkora király vagyok már amerikaiul, akkor az egyik pénztárosnő egy kérdést tett fel (vémvovémvovémvém?) a babákra mutatva, amit én nagyon igyekeztem megérteni, megismételtettem vele háromszor is, majd miután aszonta, hogy najóvan akkor hagyjuk, elkezdtem tanítani, hogy hogyan is kell tanítani: mondtam neki, hogy próbálja más szavakkal, újra és akkor hátha...persze végül megértettem, az volt a kérdés, hogy mennyivel született előbb az egyik baba...
Szeretek különben vásárolni járni: az emberek lépten-nyomon megszólítanak és hihetetlen akcentussal beszélnek elképesztő dolgokat. Tegnap (még a pénztárosnő előtt) odajött hozzám egy nő lelkendezni, hogy nahát, neki is ikrei vannak, erre egy másik, aki épp mellette állt, boldogan felkiáltott, hogy hú, hát képzeljük el, ő maga is iker, az anyjának két (KETTŐ!!) adag ikergyereke született.
Persze ez a baromi sok ikergyerek mindig afroamerikaiaknál születik - állítólag hajlamosabbak ikreket szülni -, ezért ki is találtuk egyszer, szép nempíszi bunkósággal, hogyaszongya há biztos akkor mi is négerek vagyunk, e.

szerda, július 27, 2011

"nekem nincs apukám anyukám"

és az anyukádról is szerettelek volna kérdezni. remélem, meggyógyult.

Még mindig teljesen kikészülök, mikor egy régi ismerőstől ilyen levelet kapok.
Tudjátok, van ez a nagyon rossz érzés, amikor az embernek hirtelen olyan fémes-keserű lesz a szája belül és rázza a hideg...na, ezt szoktam érezni ilyenkor.

tudom, mit tettem ma hajnalban

Te vagy a bogárkommandó kapitánya és hőse. Én mindig fríkáutolok, mint egy nő.

Én is rosszul vagyok tőlük, de valakinek muszáj csinálni valamit, amikor bejön egy ilyen kamionsofőr méretű egyed. Mert ha nem rakjuk ki, a végén arra eszmélünk majd, hogy a kanapéra hamuzik és a tévét kapcsolgatja...

nem tudja, tanítja

Teljesen be vagyok izgulva, mert vettem ezt a könyvet és mosmár aztán nagyon menő leszek amerikaiból.
Meglepő, de rengeteget fejlődött az angolom és bár szinte soha nem beszélek, viszont nagyon sokat tévézek és olvasok (csodálatos szókincsem lett, tényleg - a "babaszókincsem" extra nagy, legyen szó terhességről, szülésről, szoptatásról, a pelenka egyes részeiről vagy üvegek sterilizálásáról; nagyon fontos tudomány, bizony) és ha használnom kell véletlenül az angolt, érdekes módon akkor is teljesen jól elvagyok vele - még szerencse, milyen megalázó lenne, ha egy angol tanár éppen Amerikában felejtene el angolul, ugye.
Régen a tanítványok tartottak szinten, most a pszichopata gyilkosok (főleg ilyeneket olvasok, mondtam, hogy Miss Marple akarok lenni), illetve...a pszichopata gyilkosok (a tévében is főleg ilyesmiket nézek, izé...otthon egy fél év kriminológia valami 200 ezer forint, itt gondolom 200 ezer dollár, szóval esélytelen, de ez a hobbim, na és akkor. Morbid anyuka, mosmér.)

kedd, július 26, 2011

Molly buta

Lassan azért muszáj lesz elkezdenem dolgozni, aggasztó a szellemi állapotom: újabban az a legfőbb tevékenységem, hogy a saját képeimet lájkolom a fészbukon.





PS: Na, itt magyaráz a szép lány.