Ha filmrendező lennék, megcsinálnám a Szex és New York trash változatát - valószínűleg az sokkal közelebb állna a valósághoz, teszem hozzá halkan -: a csajok a mocskos metróval járnának, koldusokat kerülgetnének, lepukkant és curry szagú brooklyn-i lakásokban pasiznának, a ruháikat a Harlemben, a piacon vennék, az ágyukban ágyi poloska lakna (sok rész szólna a bogárirtás nehézségeiről), egy dolláros pizzázókban futnának össze csevegni és folyton valami egzotikus nemi betegség kínozná őket.
szombat, szeptember 08, 2012
plattyant
Egyébként meg állati szomorú vagyok, folyamatosan viszik el a tárgyakat, ürül a lakás, nekem meg a szívem szakad meg mindenért. Persze, néha jó kidobni dolgokat, de annyira fájdalmas, hogy két évente tök új életet kezdünk új bútorokkal, új lakásban, új hangok és új szagok közt.
:morog
Azt hiszem a világon a legjobban azokat az embereket irigylem, akiknek a legfőbb problémája, hogy mi legyen a Facebook profilképük...tudom, szerintetek nincsenek ilyen emberek, én viszont folyamatosan tapasztalom, hogy meglepő módon ezek az emberek köztünk élnek.
És percenként cserélgetik a profilképüket...
És percenként cserélgetik a profilképüket...
csütörtök, szeptember 06, 2012
end game
Azért van abban valami nagyon szürreális, hogy a majdnem teljesen üres lakásban, az egyik, még meglévő babaágy matracán ülve netezünk - azaz a még meglévő tárgyainkat kínálgató hirdetéseket adunk fel és olasz albérleteket nézegetünk - és pizzát eszünk (utoljára a babák születésekor voltunk ennyire junk food üzemmódban).
23 nap múlva utazunk, úristen.
szerda, szeptember 05, 2012
"He said I was a flower of the mountain, yes, But now I've powers o'er a woman's body, yes."
Tegnap vendégségben voltunk és közben egy fickó agresszívan hívogatta Marcit, mondván, hogy szeretne megvenni valami asztalt, amit a craigslisten hirdetünk.
Valahogy olyan furcsa volt, hogy miért akar valaki olyan nagyon egy asztalt, hogy öt percenként telefonál miatta, így aztán utána néztem, hogy létezik-e craigslist bűnözés és hát naná, hogy létezik és nemcsak a prostitúció kapcsán: újabban az a divat, hogy valami nagyon drága tárgyat meghirdetnek nagyon olcsón, odacsalnak egy lakásba, majd a fejedhez pisztolyt nyomva kirabolnak. Miután elolvastam ezeket a csodálatos történeteket, úgy döntöttünk, hogy Marci inkább beviszi az egyetemre az asztalt...
Az ilyen történetek engem mindig nagyon elgondolkodtatnak és rádöbbentenek arra, hogy én valami eszelős naiv vagyok: egyszerűen feltételezem az emberekről, hogy alapvetően jószándékúak, hogy jót akarnak és hogy ha rosszat is tesznek, hát utólag megbánják. És újra meg újra kiderül, hogy egy fenét van ez így. Én meg újra meg újra hiszek mindenkinek - úgyhogy azt hiszem, nekem nem az első pofon a legnagyobb, mert én csak nagy pofonokat kapok.
Valahogy olyan furcsa volt, hogy miért akar valaki olyan nagyon egy asztalt, hogy öt percenként telefonál miatta, így aztán utána néztem, hogy létezik-e craigslist bűnözés és hát naná, hogy létezik és nemcsak a prostitúció kapcsán: újabban az a divat, hogy valami nagyon drága tárgyat meghirdetnek nagyon olcsón, odacsalnak egy lakásba, majd a fejedhez pisztolyt nyomva kirabolnak. Miután elolvastam ezeket a csodálatos történeteket, úgy döntöttünk, hogy Marci inkább beviszi az egyetemre az asztalt...
Az ilyen történetek engem mindig nagyon elgondolkodtatnak és rádöbbentenek arra, hogy én valami eszelős naiv vagyok: egyszerűen feltételezem az emberekről, hogy alapvetően jószándékúak, hogy jót akarnak és hogy ha rosszat is tesznek, hát utólag megbánják. És újra meg újra kiderül, hogy egy fenét van ez így. Én meg újra meg újra hiszek mindenkinek - úgyhogy azt hiszem, nekem nem az első pofon a legnagyobb, mert én csak nagy pofonokat kapok.
kedd, szeptember 04, 2012
gugli nem a barátod
Nem részletezem az őrületemet, páran tudtok róla, az pont elég, viszont magamnak levonom a tanulságot: SEMMILYEN témában nem szabad internetes segítségre támaszkodni. Na jó, kivéve, ha malacálarcos pornót akar valaki nézni...
Szóval: téboly balra, én jobbra el.
PS: Mindenkinek nagyon köszönöm a segítséget, nagyon tetszik, hogy ennyi jóságos emberrel kerülök kapcsolatba a blog által.
Szóval: téboly balra, én jobbra el.
PS: Mindenkinek nagyon köszönöm a segítséget, nagyon tetszik, hogy ennyi jóságos emberrel kerülök kapcsolatba a blog által.
hétfő, szeptember 03, 2012
deal with it
És persze mikor bepánikolok, kiborulok, hisztizek és teljesen elvesztem a valóságérzékemet, akkor olyan nagyon jó lenne felhívni a szüleimet. De a szüleim _m_e_g_h_a_l_t_a_k_. Valahogy fel kéne fognom végre.
Azt hiszem a szülők halála mindenképpen valami rémisztő ősmagányba taszítja az embert.
Azt hiszem a szülők halála mindenképpen valami rémisztő ősmagányba taszítja az embert.
"Hányféle találkozás, Istenem, együttlét, különválás, búcsúzás!"
És a bajok közepette már megint itt egy búcsúzás, megint itt egy város, amiben már sosem élünk majd újra. Eladunk, kidobunk mindent, gyakoroljuk az elengedést.
Fura, sírós gyakorlat.
Fura, sírós gyakorlat.
zeneterápia
A bőrbaj miatti elkenődöttségünket zeneterápiával kezeljük: Placebot hallgatunk és délelőtt még Marcus is táncolni kezdett erre.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)