szerda, november 24, 2010

(s)iker vol. 2871436

Minden egyes etetés egy megnyert csata, főleg, ha utána nem kell órákig altatni őket. De általában kell. És általában nem alszanak, mert mire elaludnának itt az újabb etetés.
Meglepő, hogy ilyen öregen is ennyire jó az állóképességem* (bár még csak hét hete folyik az őrület, várjuk ki a végét): a babák egy nap nagyjából nyolcszor esznek, az ugye két gyerekkel tizenhat etetés, egy etetés másfél-két óra (nem egyszerű velük, hasfájósak, refluxosak, bénán evők), utána rengeteget kell mosogatni, sterilizálni, az úgy kb fél óra biztos, meg elvileg minden etetés után húsz percet-fél órát fejni (btw mintha kezdene elapadni a tejem; nem csoda). Jézusom, nincs is ennyi óra egy nap.
Én egyébként nem hinném el senkinek, hogy ez ennyire brutális, nyilván ti sem hiszitek, nem baj, én azért csak mesélem itt tovább.





*mert bár megőrülök olyan álmos vagyok, egy csomószor ágyba viszem Marcinak a kávét, sokszor kifestem magam reggel, sőt, szexre is van erőm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.