csütörtök, február 02, 2017

Three days to go

Pár napig szabadságon vagyok, pakolunk főleg, de ma például elmentünk a házhoz méricskélni, cuccokat otthagyni, dugni és ahogy megérkeztünk, az az igazi, szívfacsaró vidéki hangulat fogadott: a szomszéd bácsi jeget pucolt szemben, a távolban egy kakas kukorékolt, az örökpanorámás völgyben pedig világítottak a havas háztetők. 
Ehhez képest, amikor hazajöttünk, a vécén egyből az újonnan fölénk költözött felső szomszéd ragyabunkó ordítását kellett hallgatnom, hogyaszongya rohadj meg, te faszszopó kurva! 

Marcinak elárultam, hogy vannak titkos, szentimentális fájdalmaim a költözéssel kapcsolatban, erre lecseszett, hogyaszongya a cinizmus jobban áll. Szépen vagyunk, mondhatom, de mindegy, hát ez van, Houstonban is sírdogáltam, pedig fura volt ott az élet nagyon, de mittudomén, van ez a ragaszkodás, meg az emlékek, jaj, ez a sok szentimentális butaság. 

6 megjegyzés:

  1. Hogy szeretnék egy ilyet magamnak!
    Jó lesz nektek!

    VálaszTörlés
  2. Ó, én annyira remélem, hogy szeretni fogjátok, nekünk az egész életminőségünk megváltozott, már nem tudnám magunkat elképzelni máshol. Boldog életet a házikóban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is úgy képzelem,hogy minden sokkal jobb lesz.

      Törlés