péntek, április 02, 2021

ahogy a dolgok vannak

 Léna hihetetlen: már teljesen rá lehet bízni az összes visszaküldendő feladatot, befotózza, küldi, levelez a tanárokkal, tök jó, hogy most már ő csinálja ezeket mindig (és még szereti is, érthetetlen); mikor lett ilyen nagylány, te jó ég?! Ráadásul múlt héten kétszer is elmentek a boltba nélkülünk (azért egyedül még nem küldeném őket), vitték a bankkártyámat tök menők. Valahogy most nekem a 'nagy gyerek, nagy baj' mondás rejtélyesnek tűnik, de majd nyilván a kamaszkorral megjönnek a nagy bajok. 

Kedden az igazgatóság bejött megnézi az órámat, nagyon kellett ez most, tényleg, végül nagyon megdicsértek, de nekem ilyenkor mindig előjön az Imposztor szindrómám, hát mit dicsérnek, semmi extrát nem csinálok, ezt egy öt éves is tudja... 

Egy ideje már bejár hozzánk a kertbe egy Maine Coon - meg egy rakás másik macska is, néha benéznek a teraszajtón, nagyon kis viccesek -, igazi jámbor óriás. Többször hívogattuk, aztán egy ilyen alkalommal Lénának sikerült megsimogatnia, mire én is felbátorodtam és másnap magamhoz hívtam a kert közepén, jött is, cukin dorombolt (és nagyon magas, panaszos hangja van mikor nyávog, irtó édes), mire egy tuja alól előpattant Balikó és mint egy féltékeny férj, fontoskodó arccal odavágtatott hozzánk, úgyhogy nem mertem tovább simogatni a kisoroszlánt (tényleg tök olyan, egyszer majdnem szívrohamot kaptam, mikor hirtelen megláttam a terasz korlátján trónolni azt az óriás macskát). 

A Pfizer utáni rosszak listája mára kiegészült masszív torokfájással, remek. Kifejezetten aggódom, hogy a brit mutánssal tértem haza a tömött oltópontról, az mekkora bénaság lenne már! Szegény kolléganőm, két hete lázas, tüdőgyulladása van, alig él (egy negyven éves, vékony, sportos, energikus valakiről beszélünk), teljesen be vagyok szarva, mióta az ő beszámolóit olvasgatom arról, hogy milyen ez az ocsmány betegség. Totál be vagyok lassulva egyébként, nesze neked húsvéti főzés-takarítás. 

A lelkünkre kötötték egyébként, hogy a második oltásig ne igyunk alkoholt - mondom, hogy ennyit a húsvétról - és ne nagyon sportoljunk az elkövetkező napokban, pedig már lehet biciklizni, na meg futni is sokkal jobb (lenne) kint, brühühű. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.