szombat, október 04, 2008
négy ami már majdnem három
Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, »zsidó felekezetű« vagyok mai (majd később megmagyarázom, miért), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért, az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem »szellemiségem« és »lelkiségem« és »költőségem« meghatározójának. Még szociálisan is csupán botcsinálta közösségnek ismerem a zsidóságot. Ilyenek a tapasztalataim. Lehet, hogy nincs így, én így érzem, és nem tudnék hazugságban élni. A zsidóságom »életproblémám«, mert azzá tették a körülmények, a törvények, a világ. Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, »életileg«) hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek, Maróthy-Meizlernek, Féjának vagy Sós Endrének. Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy: mars, büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábbujhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, - megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem. Így érzem ezt ma is, 1942-ben is, háromhónapi munkaszolgálat és tizennégynapi büntetőtábor után is, - (ne nevess ki, tudom, hogy megjártad a háborút, de az más volt, nem volt megalázó) kiszorítva az irodalomból, ahol sarkamig nem érő költőcskék futkosnak, használhatatlan és használatlan tanári oklevéllel a zsebemben, az elkövetkező napok, hónapok, évek tudatában is. S ha megölnek? Ezen ez sem változtat.
(Radnóti Miklós: Napló. Magvető, 1989. 209-211).
(Radnóti Miklós: Napló. Magvető, 1989. 209-211).
péntek, október 03, 2008
"this is one of those days"
krumplifőzelékre kubu, tudsz élni ejha, reggel arra ébredtem, hogy csönget a tanítványom, az ébresztőm megöl engem, megmostam a fogam miközben dolgozatot írt, a dolgozat remek dolog, profi is, időigényes is, mindig meg tudom magyarázni mire kell, a bölcsészkaron magyarázni tanítanak, cum laude magyarázkodó, örök félelmem volt ez, hát most megtörtént: tanítvány ajtóban, én ágyban, tgif, a metrón hangosan felröhögtem, mer eszembe jutott dé, ahogy aszongya a holocaustra, hogy holo, a holo utalványaid, alig bírtam abbahagyni a vihogást, egyedül vihogok, mosmér, úgyis mindig lebolondoztok, tessék, örüljetek, ez a zsidó téma most valamiért, mióta a nagyon emberemnek visszatért a maga Frau Lippoldja, azóta megin nem szoktam fésülködni, hagyom eluralkodni a hajam, I approve your request for three months, fáj a szuperegóm, szúr, fejlődik, nő, túl sok mostanában a nemakaroktalálkozniveled meg a gondolkodjazonhogymiértmondomezt, bűntudattal parádézni, krumplifőzelékre kubu, tudsz élni ejha.
csütörtök, október 02, 2008
bölcs-ész (avagy a világ leghosszabb postja)
Mo: Ti folyton csak esztek meg dugtok?
Dé: Mosmér, ezek a legjobb dolgok, nem?
Mo: Csecsemő üzemmód, yea. Enni, aludni, enni, aludni. Úristen, gondolj bele, szerencsétlen csecsemők nem dughatnak...
Dé: Mosmér, ezek a legjobb dolgok, nem?
Mo: Csecsemő üzemmód, yea. Enni, aludni, enni, aludni. Úristen, gondolj bele, szerencsétlen csecsemők nem dughatnak...
Modern, vagány, urbánus, emancipunci, etc. nő vagyok, ezér msnen tartom én a kapcsolatot (ritmushibás, ostobán rímelő versike, zsír, igenigen és egyébként is, világ informatikusai, irodalmárai, undorodjatok, akarom) és így aztán én is csoportokba rendezem a kontaktokat, használom a lehetőségeket, mosmitnéztek, namár, van nevük, igen, hogyaszongya barátok (velük nem csetelek, hanem találkozom), ismerősök (őket nem ismerem), fölösleges dugások és randik (velük miről is beszélnénk) és aztán ott a legszebb csoportom, minicsoport, one-to-one, mindig megsimogatom a szememmel, úgy hívják, hogy friss tavaszi szellő (ő, én, ööö) amúgy meg mostanában folyamatosan írom a postokat, ennek is vége volt már egyszer fél hétkor, de mér nem egyet írsz mindig, egy postot élsz, egyszer, reméled egyszer, egyszer élünk, remélem egyszer, (játék a tetűkkel), gondolkodj, csak szólok, aztán most csak nyúliknyúlik, még nyúlnak a postok az ablak előtt, dőlt, micsinálsz? egy postot írok fél hét óta, 23:50, vajon miért mondom? gondolkodj, ha belegondolom, dőlt, ha átköltöm, dőlt, ha idézem, megosztom veletek, (mindig megosztom veletek), dőlik, meg én, fosom a szót, bele a semmibe, sosem arról van szó, amiről szó van, bátraké a szerencse, ne mindig magaddal, gyávagyengéké meg a fátum, nem kéne beszélni, de van ez a kényszeres izé itt a tenyerembe', az ujjaimba', a a a jahát a lelkemmel érintkeznek ezek (gusztustalan kicsit, tudom én), foglalkozz mással is, nem akarok veled találkozni, úgy tudok én szeretni, ne csak magaddal, hogy csuda, egy csuda lesz, casus bibendi, hogy miért jutott eszembe molly, hát gondoltátok volna, nem!, van egy csomó placebo szám amitől józanul is részeg vagyok, a fülkagylómba égett delírium, wow, részegen zenét hallgatni nem kell félnetek, azt olvastam egyszer én itten ezen az interneten, the internet is closed, go away, hogyaszongya a webblog a pszichológusok véleménye szerint nem más, mint egy kiberkatarzis, na, hát most akkor lehet-e, kell-e ennek ellen, nem, gyerekekgyerekek, mi lenne, ha mondjuk egy olyan alapvető posztmodern elemet, mint a férfi-nő kapcsolat, illetve a szexualitás vinnénk végig az egész elemzésen; nekem tetszik az ötlet! nagyon ígéretes nézőpont...:-), azér nem szeretnék szakdolgozatot védeni a lynch-i szexualitást taglalva, novemberben megyek el, hát hiszen még a hibaelemzés is elég kínos volt, heh, most akkor nem megyünk a holocaust múzeumba? jaj, nem tudom hiányoznak a zsidók a kemencében, nekem a rokonaimat berakták oda, az én rokonaimat is berakták, ezt leírom, pedig nem illik ilyent még gondolni se, ne röhögj, hülye, te, én egy érzelmi köcsög vagyok, szerintem senki nem mer majd kommentelni, nem láttátok amit én, azér ne gyűlölj, jó?, a mohóságot az arcán, gyerekekgyerekek, nem tudtok ti semmit, nem akarok veled találkozni, 23:18, nem, sajnos nem, nem, hát nem, kontrolcékontrolvé, azér ne gyűlölj, jó? HURRY UP PLEASE ITS TIME HURRY UP PLEASE ITS TIME Goodnight Bill. Goodnight Lou. Goodnight May. Go.
(
ne akarjátok már tudni mi van a the end után a cukormázas hepiendes filmecskékben, hát hiszen a reklámban szereplő szép szürke macskát se mutatják, ahogy tejecskeivás után telefossa a lakást.)
6, azaz h_a_t
Valamelyik nap azt álmodtam, hogy van egy nálam húsz évvel idősebb unokám, ma éjszaka meg valami szarvas volt a rokonom, igen, asszem a családommal kapcsolatban van némi szoronganivalóm.
Btw az egyik tanítványom macskáját Guminak hívják, tulajdonképpen csak ezt akartam most hirtelen mondani és tulajdonképpen már tegnap este is ezt szerettem volna, csak elragadott a pátosz meg a tragédia heve, sej, kedvesek vagytok hogy olvastok, mosmitnéztek, tényleg, jóvanmár, nem mindig vagyok ám utálatos hülyepicsa.
Btw az egyik tanítványom macskáját Guminak hívják, tulajdonképpen csak ezt akartam most hirtelen mondani és tulajdonképpen már tegnap este is ezt szerettem volna, csak elragadott a pátosz meg a tragédia heve, sej, kedvesek vagytok hogy olvastok, mosmitnéztek, tényleg, jóvanmár, nem mindig vagyok ám utálatos hülyepicsa.
szerda, október 01, 2008
"Nem az vagyok, ami voltam. Nem az voltam, amilyennek lennem kellett volna. Nem az lettem, akivé lennem kellett volna."
huszonegyedik századi melodráma sok felvonásban, az ember drogériája, eh, néhány virtuálisan összegyűrt mél, könnycseppek a monitoron, mobilos, telefonos gonosz veszekedés, arctalan egymásba taposás, szép, igen, méles, csetes, mobilos lelki segély, mentem. bűnös, céltalanul mentem. céltudatosan mentem. utakon mentem. hisztis, mentem utakon, hol mennem tilos volt. nem mentem utakon, hol mennem túlérzékeny, előírás volt. mentem utakon, hol céltalanul mennem bűn volt. szomorú, mentem céltudatosan, önző, holott céltalanul kellett volna mennem. mentem utakon, boldog, hol bizonyos cél felé tilos volt mennem. gonosz, mentem. mentem, ha tilos volt mennem és a jó erkölcsökbe ütközött. agresszív, mentem passzázsokon át, érzéketlen, hol mennem konformizmus volt. léptem telkekre, egyedül, hová lépnem szégyen volt, a szavakat meggondolatlanul használtam, vagyok.
(bűntudattal parádézni)
(bűntudattal parádézni)
7. Értitek?! Hét.
A mandulaműtétem után megalázott a gégész. Mutogattam neki tapogatva meg hörögve a nyakam, hogy jajjaj, itt még fáj, valami meg van dagadva, nem múlik el, meg fogok halni, istenem, segítség és akkor jött az a két metszőn kijózanító mondat, hogyaszongya: Jobb ha az ott nem múlik el. Az a gégéje.
Ez csak arról jutott eszembe, hogy látom a jövőt: a közös képviselő pontosan így fog alázni, ha elmegyek hozzá és bevallom, hogy igen, ismét elhagytam, igen, mindkettőt és nem, nem értem én se hogy mér tartottam őket egy helyen, kérem cseréltesse le, verje szét, kotorja ki, na persze mondhatnám amit már régóta sejtek, hogy a postaláda kulcsok nem elvesznek, a postaláda kulcsok kéremszépen játékterembe járnak és kukákat rugdalva csuláznak a Váci úton mikor minden rendes ember alszik, de félek, hogy nem hinne nekem, az anyámnak is hiába mondogattam kamaszkoromban, hogy a rendetlenség a belső szabadság jele, egészen egyedül vagyok én ebben a világban, a Fanni is elfordult tőlem, valami olyant mondott az előbb, hogy neki egész szimpatikus az egyik kaputelefon szerelő és ezér elmegy vele inni ma este, a csalfa állatja, ej.
Ez csak arról jutott eszembe, hogy látom a jövőt: a közös képviselő pontosan így fog alázni, ha elmegyek hozzá és bevallom, hogy igen, ismét elhagytam, igen, mindkettőt és nem, nem értem én se hogy mér tartottam őket egy helyen, kérem cseréltesse le, verje szét, kotorja ki, na persze mondhatnám amit már régóta sejtek, hogy a postaláda kulcsok nem elvesznek, a postaláda kulcsok kéremszépen játékterembe járnak és kukákat rugdalva csuláznak a Váci úton mikor minden rendes ember alszik, de félek, hogy nem hinne nekem, az anyámnak is hiába mondogattam kamaszkoromban, hogy a rendetlenség a belső szabadság jele, egészen egyedül vagyok én ebben a világban, a Fanni is elfordult tőlem, valami olyant mondott az előbb, hogy neki egész szimpatikus az egyik kaputelefon szerelő és ezér elmegy vele inni ma este, a csalfa állatja, ej.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)