Mindenféle jó dolgok történtek, elköltöztünk a tengerre néző csudalakásba (a lakás igazából nem olyan jó, de a fantasztikus terasz megéri az áldozatokat), ami pont olyan mint a balatoni házunk: öreg, nyikorgós és szívfacsaró hangulatú, aztán hazajöttünk, összeházasodtunk és az esküvő napján elkezdtem jobban érezni magam: a szagok már alig zavarnak, erőm is több van és elkezdtem enni. Igaz, néha még kiröppen a reggeli, de úgy döntöttem, ez még belefér.
Egyébként meg már most megdöbbentően nagy a hasam és azt a megállapítást tettem, hogy ahhoz elég nagy, hogy minden üzletben magázzanak, viszont ahhoz még túl kicsi, hogy a járműveken átadják a helyet...
Egyébként meg már most megdöbbentően nagy a hasam és azt a megállapítást tettem, hogy ahhoz elég nagy, hogy minden üzletben magázzanak, viszont ahhoz még túl kicsi, hogy a járműveken átadják a helyet...
Ezek tényleg jó hirek, remélem, marad ez az állapot! Letelt már az elsö 3 hónap?
VálaszTörlésmár három és fél letelt, bizony
VálaszTörlés:) Jó ezt olvasni
VálaszTörlésVégre jobban vagy. Ez már kóros volt,ahogy szenvedtél.
VálaszTörlésDe jó :)
VálaszTörléshurrá és nagyon sok gratulák.
VálaszTörlésSzintén örülök és gratula az esküvőhöz!:)
VálaszTörlésMennyi jó hír!:)
VálaszTörlésGratulálok nektek!
ó, mindenkinek köszönöm:)
VálaszTörlés