Azért ez is egy érdekes - és magyar szemmel páratlan - élmény: ma beszéltem a biztosítós "képviselőmmel", aki egy fél órás beszélgetés keretében mindent tudni akart "postpartum" énemről: hogy vagyok, van-e segítségem, nem vagyok-e depressziós, milyen volt a szülés, hogy vannak a babák, szedek-e gyógyszert, a babák szednek-e gyógyszert, híznak-e, stbstb...jó volt vele beszélni, mert kedves, megértő és támogató volt; újabban ugyanis a legfontosabb számomra a biztatás és a pozitív energia: nem szeretek szóba állni olyan emberekkel, akik kitartásra buzdítanak és hangsúlyozzák, hogy nekem milyen iszonyú nehéz; ellenben szeretem, amikor valaki gratulál, elmondja, hogy nagyszerűen csinálok mindent, mert a gyerekek szépen nőnek és szeretem, mikor valaki hangsúlyozza, hogy megérti, hogy nehéz, de egyre könnyebb lesz és hiába a dupla (szerintünk inkább tripla) munka most, később sok előnye lesz annak, hogy ikreim vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.