Mamának azért olyan nagy a hasa, mert kisbabája lesz...
(Borzadva nézek a hasamra, mert oké, hát folyton szenvedek a dagadtsággal, de azér hogy ennyire nagy lenne a baj...és nem, természetesen nem lesz kisbabám, Lénát csak érdekli a téma, mostanában folyton kisbabája lesz neki magának is) erre Léna egyszer csak a mellemre mutat: Látod milyen nagy?
Lénike, az a cicim, nem a hasam (:megkönnyebbülten sóhajt).
Nekem mikor lesz nagy a cicim? (:ábrándosan néz)
Háttőőő, mikor...mikorőőő...mikor dolgozni fogsz! (direkt kerülöm, hogy azt mondjam, ha majd nagylány lesz, mert azon megsértődik, ő ugyanis már nagylány.)
Dolgozni fogok, hurráááá! (:boldogan ugrál az ágyon. Na erre például nehéz jól reagálni, mert mégse akarom azt mondani, hogy dolgozni rémes - mert néha azért jó, meg egyáltalán, jobb nem egy ilyen üzenettel nekiindulni a világnak -, nade jó ha tudják, hogy nemdolgozni, azaz mondjuk az oviban játszani sokkal jobb).
