szerda, március 16, 2016

ahogy a dolgok vannak aka "only on the Internet can a person be popular and lonely at the same time"

Egy ideje azon gondolkozom, hogy befejezem ezt a blogot, stílusos volna éppen a tizedik születésnapján. Szerintem kihoztam belőle mindent, amit lehetett és érdemes volt.
Sokáig menedéknek, visszajelzésnek használtam, de azt hiszem már nincs szükségem effélékre. Változtam is sokat, változott az életem, a körülményeim, hiszen tíz év nagy idő.
Régen kiborultam, ha nem írhattam blogot az égvilágon mindenről, ma főként az foglalkoztat, hogy hogyan írjak úgy érdekesen, hogy egy fikarcnyit sem adom ki magam, vicces ötlet, érzem én is.
Még gondolkozom azért ezen kicsit, bár nyilván akkor kezdem újra, amikor csak akarom, milyen szép is ez, kevés ilyen dolog van, ugye.

43 megjegyzés:

  1. ó, hát én sajnálnám (a befejezést, és nem az újrakezdést, persze)

    VálaszTörlés
  2. ÁÁÁÁÁÁÁ, NEEEEEEEE!!!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helyes! Amúgy, ha elapad a blogolhatnék, remélem, végre írsz egy bestseller könyvet! :)

      Törlés
  3. Kezdjél egy új titkosat, és add ki magad. Csak áruld el a címét... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. de pont ez az, hogy már titokban sem szeretném kiadni magam:)

      Törlés
  4. En is sajnalnam nagyon! Kezdj egy zártat, ne add meg a címét, és megtalálunk...! :))

    Emlekszem, egyszer azt irtad, orokke blogolni fogsz. Valtoznak az idok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. igen, régebben azt gondoltam, hogy mindig szükségem lesz rá, de egy ideje egy csomószor inkább nyűgnek érzem. azért nem akarok zárt blogot sem, mert éppen a blogolhatnékom kezd lankadni, illetve hát az a fajta blogolhatnékom, amitől szerintem érdekes lehet egy blog. én nem szeretnék mindennapi trivialitásokról írni, hogy mit főztem és hány lábbal mennek a lépcsőn a gyerekeim, meg mikor kakiltak, meg ilyenek, én a filmekről, meg könyvekről, meg érzésekről szóló kicsit vicces, kicsit szomorkás blogokat szeretem, én magam is ilyent írtam azelőtt azt hiszem, de azt érzem, hogy ez a fajta blogolásom megszűnőben van és a mindennapi dögunalmakról meg ugyan minek írni?

      Törlés
    2. (és ide kapcsolódik az is, hogy nem azt érzem, hogy kiüresedett az életem és ne tudnék írni filmélményekről, meg könyvekről, meg fontos érzésekről, meg gondolatokról, mert van sok élményem és gondolatom is, de egy ideje már éppen azokat a dolgokat nem akarom a "nagyközönséggel" megosztani, amiket régen vadul leírtam azonnal, bármi áron.)

      Törlés
  5. Ó, én ezt totálisan megértem.

    VálaszTörlés
  6. Na szóval, oké hagyd abba, de csak a te részedet! ::)) Ne vedd el tőlünk az ikreket! -kellően drámai volt? :D Annyira szeretném tudni, hogy mi lesz velük majd később is, hogy milyen cukik lesznek majd a suliban meg minden, vagy ha mégis elköltöztök a világ másik csücskébe akkor ott mi történik majd, milyen lesz a sulijuk, vagy a te sulid, ahol tanítasz/vagy tanulsz:) Szóval ne tűnjetek el teljesen semmiképp és ha bezársz kérek meghívót!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem akarom bezàrni a blogot, úgy sose tudtam írni. Ez a blog elsősorban mindig is rólam szólt - amúgy azt se kérdezi meg tőlem senki, hogy hogy vagyok, minden csak a gyerekeimről szól -, szóval gyerekes blogként biztos nem írom tovàbb, de mondom, még nem döntöttem el semmit, csak azt érzem, hogy megvàltozott szàmomra a blogolósdi és nem tetszik a vàltozàs.

      Törlés
    2. Engem kevésbé köt le az ikres rész... Folytasd! :-)

      Törlés
  7. Rèszben meg tudom erteni,de èn is szeretnèm tovabb olvasni a tök jo, mert intellektualis es giccsmentes blogodat ;)

    VálaszTörlés
  8. Jaj, csak Molly ne zárja be a kaput! Ezt gondoltam elsőre.

    Nem opció, hogy úgy csinálj, mint pl. IKL is, ha mégis a bezárás mellé raknád le a voksot? Néha nem ír, mert nincs kedve (ezt ő írta), aztán mégis lett. Hosszú szünetekkel, de én így is örülök. Talán még izgalmasabb is.

    VálaszTörlés
  9. Válaszok
    1. de lehet olvasni tíz évre visszamenőleg is:)

      Törlés
  10. Szeretem, ahogy ìrsz. Ikrekről-könyvről-filmről egyarànt.Mollyt olvasni jò, Mollyt olvasni hasznos. HK

    VálaszTörlés
  11. Szia, én is sajnálnám nagyon.
    Anyósom ott lakik, ahol Ti is, nagy ritkán, ha arra járok (hihihi) nézem a környéket, nem látok-e egy Anyukát két egyforma gyerekkel...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nem egyformák egyáltalán, szóval így nehéz lesz:)

      Törlés
  12. Molly, en tokre szeretem a blogod, autentikus, onreflexiv, onironikus; hianyozna, ha nem lenne. megertem azt is, ha abbahagyod, szerintem demanding mufaj igy blogot irni es kozben ennyi mindent csinalni. de azert remenykedem, hogy nem hagyod teljesen abba!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. meglátom, van azért bennem íráskényszer, csak valahogy mostanában amint leírok valamit olyan nagyon banálisnak és érdektelennek tűnik, hogy a legfőbb tevékenységem az lett, hogy elkezdek írni, kitörlöm, írok megint, kitörlöm, stbstb:) - szóval valahogy már nincs meg a megfelelő késztetés, de lehet, hogy ez csak átmeneti (bár régóta tart, őszintén szólva)

      Törlés
  13. Nagyon sajnálnám, ha nem írnál!
    Tetszik az öniróniád, a stílusod... és jó látni, ahogy cseperednek a Szépek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. még simán lehet, hogy visszavonok mindent, amit a nemírásról mondtam, szerencsére ez egy olyan műfaj, hogy ezt is lehet:)

      Törlés
    2. Még jó! Tetszik az ötlet! ;)

      Törlés
  14. Nem attól jó egy blog, hogy érdekes dolgokról írnak benne. Az számít ahogyan írsz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ebben látod igazad van, hiszen nehéz valóban igazán érdekesen, a szokványostól említésreméltóan eltérően élni - szerintem még Marilyn Manson is szokott csekket befizetni például:D

      Törlés
  15. Valószínűleg mindig fogsz valamit írni valamilyen formában, csak még nem tudod pontosan mit, mikor stb. A writing bugot nehéz agyoncsapni, meg valószínűleg szükségünk is van rá... Attól érezzük magunkat (értelmiségi) embernek, hogy olvasunk, írunk, gondolkodunk, kommunikálunk...

    VálaszTörlés
  16. Ám legyen.
    Nem tart sokáig. Mind tudjuk. ( Reméljük? )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mit tudunk? Még sosem akartam abbahagyni, szóval nem tudom honnan tudjuk;)

      Törlés
    2. Te lehet, hogy nem tudod, de mi tudjuk.

      Törlés
    3. A vigyorpofa mindig lemarad:
      :D

      Törlés
  17. Jaj, ne! Na jo, azt csinalsz amit akarsz, nyilvan, majd alakul valamerre. De azert <3

    VálaszTörlés
  18. Imadtam, mentökötel volt a hetköznapokban, segitett (tul)elni. Hianyzik. Es valahogy minden kedvenc blogommal igy jarok, szoval nem tudom, talan nem kellene több blogot olvasnom. :D
    Azert remelem egyszer visszatersz, barmilyen formaban.
    B.

    VálaszTörlés