hétfő, december 31, 2007

boldogujj

Én nem is tudom. Biztos nem is vagyok nő; én nem vásárolni megyek ha rossz a kedvem, hanem fel akarom kötni magam. Ennek persze semmi köze az új évhez, csak úgy eszembe jutott, ne aggódjatok kis barátaim, remekül vagyok.
Különben meg mókás ez az egész szilveszteri téboly-parti: ha azt mondod valakinek a telefonba, hogy nem akarsz ma bulizni, akkor örülnöd kell, ha nem vitet be kényszerzubbonyban a pszichiátria megfigyelőjébe, mivel nyilvánvalóan súlyos depresszióban szenvedsz.
Jó, oké, bevallom, én valami olyasmit mondtam, hogy egyedül akarok lenni; ez egyszerűen tűrhetetlen ezen a csodás, háborús napon.
Igen, sajnos lesz, aki megsértődik, mert nem smárolok vele éjfélkor, szomorú, de mit lehet tenni... Emlékszem, egyszer bemerészkedtünk a Nyugatihoz éjfél körül és a szülőket rémülten hívtam a petárdák elől menekülve, hogyaszongya Bejrútból kívánok nagyon boldog új évet.
Egyébként ez egy érdekes év volt: ismét sokat tettem érte, hogy összekuszálódjanak a szálak, de most mégis sokkal jobban vagyok, mint évek óta bármikor.
A lényeg tehát az, kedves tévénéző gyerekek, hogy a szilveszteri buli nálam érdeklődés hiányában elmarad.

WOMAN ON THE STREET
Never something you do. That's how
people are. Love fades.

She moves on down the street.

ALVY
(Scratching his head)
Love fades. God, that's a depressing
thought.

HIBA Írd be a képen látható karaktereket (egy befejezetlen mondat)

(I didn't mean it)


Ja, hogy ezt azért kezdtem el mesélni, merhogy ő egy olyan volt, aki tíz évente egyszer, tudod...

all alone in space and time

óbazmeg, ha ti mindent tudnátok...

vasárnap, december 30, 2007

all alone in space and time

A tizennyolcadik percben jön az endorfin és akkor vigyorgok vadul. Utána van ugyan egy durva tíz perc, de onnantól meg bármit kibír, aki odáig nem adja fel.
A hősi időkben bezzeg végigbuliztam egy éjszakát, hajnalban picsa részegen leszoptam az épp aktuális tartozékomat (Why then Ile fit you), hánytam párat a kertek alatt, majd gond nélkül futottam másfél órát.
Mivel a szilvesztert ágyban, párnák közt óhajtom eltölteni, ezért most gyorsan szilajkodok egyet, aztán heverek rogyásig.
Mindenkit szeretek, azt is akit nem, vagyis azt azért tulajdonképpen nem is, de igyekszem úgy tenni és akkor az már majdnem szeretés, szóval csókjaim.

szombat, december 29, 2007

'cause I know you can

Olyan szarul nézek ki, mint egy tál kelkáposzta főzelék, mosmit néztek, hát álmomban ezt írtam a blogomba, amúgy meg a kedvencem mikor egy-egy kigyúrt ásvány a futógépre merészkedik és egy percen belül lehull róla. Be kell vallanom továbbá, hogy Jude Law nem olyan rossz színész, de tenyérbemászóan kiélt feje van és nem tetszik az orra formája sem.
A futás különben meditatív tevékenység is lehetne, ha nem olyan zenére csinálnám, amire mások gyilkolnak vagy gyártanak valamit, amúgy meg kicsit hiányzik a karácsony: egy hozzám hasonlóan agresszív embernek direkt kellemes lökdösődni meg anyázni a városban.

csütörtök, december 27, 2007

give me the pain that I'm used to

Határozottan emlékszem, hogy az volt az első gondolatom, mikor a hegymenetbe állított futógép kijelzőjét néztem, ami a hegy csúcsára érve maximális sebességen halad legalább egy percig, hogy bazmeg, ebbe belehalsz.


Funny Games

A világ leggonoszabb filmje*, még mindig sokkos állapotban vagyok.
Próbál pedig segíteni a geci Haneke, hogy kicsit kívülről lásd, de az egész annyira förtelmes és szívfájdító és olyan durván adja elő a kiszolgáltatottságot, hogy fizikailag rosszul vagyok tőle. Milyen érdekes, hogy az ember végig valami motivációban reménykedik: valamiben, ami legitimálja egy (több) család tagjainak megkínzását és meggyilkolását. De persze se motiváció, se happy end (ezt elég nehéz is lenne megoldani néhány elvágott torkú kisgyerekkel meg agyoncsapott kutyával) nem kerül elő, hogy a rendező manipulatív úristenit mosmár.

Boldog vég, romantika, meghatott könnyek, ez való nekem mégiscsak...











PS: Keresem a lehetőségeket, hogy annak mutassam be az erőszakot, ami mindig is volt: mint nem-fogyaszthatót. Visszaadom az erőszaknak azt, ami: fájdalom, a másik megsebzése.


*
Oké, a Rövidfilm a gyilkolásról még egy erre a címre esélyes darab



szerda, december 26, 2007

karácsonyi kétsoros

elemlámpával kúszva-mászva
álmomban szexelve kétpofára

hétfő, december 24, 2007

gyilkos marketing avagy az utolsó ajándékok beszerzése avagy könyvesbolti élményeim

Tegnap kábé tíz kötet Bovaryné esett a fejemre, úgyhogy gyorsan meg is vettem egyet.

vasárnap, december 23, 2007

silent night

If Jesus came back and saw what's going on in his name, he'd never stop throwing up.

szombat, december 22, 2007

xmas, avagy no people no cry

Karácsonyi égőkkel a nyakamban, röhögő mikulásos pólóban, hercig csilingelések közepette akarom szétbaszni a világot.

Hát így

Azért persze történnek vicces dolgok is - eltekintve attól, hogy a barátnők mostanában feltűnően sokat sirdogálnak a telefonba (én meg pofátlanul ficánkolok) -, itt van például rögtön ez a tegnap esti, siófoki diszkó fíling, amikor egy fiú, akinek elhomályosította a tekintetét a disznóbutaság, odajött hozzám, hogyaszongya Teljesen rád van izgulva a barátom és ezután a sokk hatására nem sikerült újabb strike-ot dobnom (egyébként is megdöbbentően bénán bowlingoztam tegnap, az élet elkeserítő, én mindig mondtam), meg aztán ugye szervezzük a vad szilveszteri bulit is:
Te, figyelj, Közgáz Szilveszter, korlátlan fogyasztás, ez vajon mit jelenthet?
Hát, hogy kurva szar zene lesz, amire köcsög emberek táncolnak majd, úgyhogy cserébe halálra ihatod magad.

Különben minden a régi, bár ma futás közben nem Auschwitz-ra, hanem Mauthausenre gondoltam, remekül ment, naná.

péntek, december 21, 2007

helyzetjelentés

Nekem most jó a kedvem és ezt onnan tudom egész biztosan, hogy az előbb a konditerem öltözőjében, az mp3-lejátszómmal a fülemben a Speed of Sound-ot ordítottam és vad táncot jártam hozzá. Mivel már öreg vagyok és exhibicionizmusom erősen megcsappant, ezért őszintén remélem, hogy ezt a rendkívüli eseményt senki más nem észlelte.

csütörtök, december 20, 2007

OOO avagy kéjmámor

I am out of the office on vacation from 12/21-1/1. For immediate needs, please contact my backup.

az öregedés biztos jelei

- elviselhetőbb vagyok és egyre kevesebbet hisztizek
- idegesít, ha túl hosszú a hajam
- max. két fröccstől hányok (szó szerint)
- az önpusztítás már nem tűnik olyan jó mókának
- halálra idegesít a világfájdalom
- szeretem a csendet
- szeretek egyedül lenni
- csak akkor megyek koncertre ha pisztollyal kényszerítenek (najó, a profi koncertek kivételek)
- csak a macskámat szeretem

szerda, december 19, 2007

heti kvízkérdésem

Hogy a picsába hívhatnak egy mérnököt Marilyn-nek?

kedd, december 18, 2007

krisztusi


From: ...
Sent: Tuesday, December 18, 2007 12:37 PM
To:...
Subject: vad krémes buli
Kedves fiúk - lányok,
Mivel ma vagyok 18 éves, hoztam nektek egy rakás krémest bánatomban (esetleg örömömben; ezt még nem döntöttem el), úgyhogy a konyhában mindenki elcsenhet egy szép darabot...
Anna

hétfő, december 17, 2007

világfájdalom

Már nem fáraszt, nem idegesít, nem gyötör.
Szimplán csak undorodom tőle.

szombat, december 15, 2007

A megváltót lelövik, ugye?

(Nem szeretlek, nem szeretlek,
de hogyha eltűnsz, megkereslek)

péntek, december 14, 2007

helyzetjelentés

Ma úgy nézek ki, mintha egy vámpír és egy üzletasszony házasságából születtem volna és olyan dob és basszust hallgatok, ami furcsa indulatokat gerjeszt: egyelőre nem tudom eldönteni, hogy kiharapjam valakinek a szívét vagy esetleg brutálisan megerőszakoljam.

csütörtök, december 13, 2007

Eszes, lelkes hentest keresek

A barátaim, vagyis azok az emberek, akiket jobb elnevezés híján így szólítok, de valójában egyáltalán nem érdekli őket, hogy mi történik velem, mert nagyrészt a hallgatóság szerepét töltöm be felettébb izgalmas életükben, szóval ezek a bizonyos illetők teljesen összeegyeztethetetlenek egymással, így aztán legalább öt születésnapi bulit kell rendeznem nekik külön-külön saját magammal, hogy megünnepeljünk engem. Mi.
Amúgy meg leginkább egyedül szeretnék ünnepelni, vagy legalábbis csak a hugyos macskámmal. Márminthogy természetesen nem szeretnék ünnepelni, merugye a születésnap is csak fikció, mégpedig a ki nem szarja le kategóriába tartozik, meg hát valahogy az "igyuk moslékrészegre magunkat" projektet egyre nehezebben viselem, ezért is töltöm majd a hétvégét különböző emberek társaságában mindenféle kocsmákban, hát nem logikus?
Különben meg arra is rájöttem, milyen pontatlan volt az eddigi mantrám, le kell cserélnem tehát: szeressen valaki engemet helyett szeressek már valakit végre én, picsába.
Ezügyben különben is bűntudatom van, merhogy ma ismerősnek jelölt a buta wiwen az a kedves, ámde felettébb idegesítő régi tanítványom*, akivel anno együtt jártam és akit ocsmány, gonosz, aljas (plusz három rettenetes jelző) módon kirúgtam azért, hogy éveket gyűlölködhessek végig egy gyilkos kapcsolatban.
Neki lelke volt, én meg egy zseni hentesre vágytam, hát így megy ez.






PS.: A hirdetésemet lásd fent. Ezúton keresem Őt.


* utánam bánatában gyorsan teherbe ejtett egy lányt. Most vajon mi áll a lapján, na mi?
Igen, igen, az lesz az, tessék hangosabban mondani, utána pedig írjátok a füzetetekbe: elvált.

an old flame

M: Szia, hogy vagy?
G: Anyád!

rejtély

Ha én ordítok őszintén a barátaimmal, miközben geci fejet vágok, akkor engem gyűlölnek, ellenben ha a Csernus teszi ugyanezt velük, a megtiszteltetéstől könnybe lábad a szemük és remegő hangon köszönik meg a szadizmust.

asztro update

Most, így újra végiggondolva a dolgokat, Bika volt, Halak nem.
Mea culpa.

szerda, december 12, 2007

helyzetjelentés

A Szép Nagy Orosz Lelkem (SZNOL) újra támad, rámtört a szokásos karácsony előtti, születésnap környéki depresszió. Belesápadtam ma párszor a jingle bells-be, meg egyébként is, mindenkinek a jó kurva anyját. (Nem, természetesen nektek nem).




PS.: Minden vicces fiúnak abszolút respect.

asztropost (avagy "cynically promiscuous")

Sosem dugtam Oroszlánnal. Bikával. Vízöntővel. Mérleggel.
Gyakorlatilag még szűz vagyok.

kedd, december 11, 2007

troubleshooting

Fáj a fejem és szomorú vagyok.

Dehát miért vagy szomorú?

Nemtom, estére mindig kiégek és hiába dolgozom baszott sokat, tudom, hogy ez a munka szart se ér.


Hát ja. Szerencsétlen idealisták ne menjenek legutolsó adminisztrátornak.
Amúgy a tündérmeséknek végképp befellegzett, írt Csilla Írországból: a büdös szakállú marxista szociológus merev, tavolsagtarto, sertodekeny es sajnalatramelto. szoval nem o lesz a ferjem, mert nem birom elviselni. de persze tudom, hogy ez neked nem uj, mert a levelek alapjan ez mar sejtheto volt. de azert kedves, es segitokesz. de borzalmas, hogy nincs is humora, nagy gaz van vele asszem. de most mar ezt is tudom, es boldogan varom az ujabbb hoditokat....és hát nem vagyunk egyutt, istenments....ennyit a karmáról és a végzetes találkozásokról, faszom.

Ma szigorú breakbeat-re gürcöltem annyit mint az állat; asszem az én munkabírásom páratlan, emlékszem, mikor gimnazistaként az anyámnál dolgoztam nyáron, egy hét alatt lenyomtam a négy heti munkaadagot. Az amerikaiak imádnak is, ma az összes mérnök velem csetelt, mondván, hogy intézzem a kurva ügyeiket; szeretik az igavonó barmokat itt a magyar gyarmaton. Nem baj, a tím a hétvégén megint épül, nekem meg van még épp egy hetem a b oldal harmadik számáig*, sej.




















PS:
Hosszú idő után először megint a macskára sírtam, ez nagyon rossz jel.
Csak azért nem pánikolok, mert igazából tudom, hogy arról van szó, hogy nekem soha semmi nem (elég) (jó).


* thx Iván. Van aztán még az a plágium is, hogy nagy lófaszt b oldal: dupla CD random lejátszásra állítva.

hétfő, december 10, 2007

"All that noise, and all that sound, all those places I got found"

Nem vagyok túl jól, szédülök és valami különös bódulatba kerültem, ugyanis egész nap a Speed of Sound különféle remixeire nyomtam a munkát vadul.
Örömmel tudatom továbbá, hogy mélyen érzek a karobpor iránt és egész biztos vagyok benne, hogy ti nem kaptatok ilyen sms-t (én meg igen, bibibí):

annyira szép vagy

vasárnap, december 09, 2007

Wien ist die Bundeshauptstadt und zugleich eines der neun Länder Österreichs

Aki nem sprintelt még hajnali fél ötkor a Váci úton, az nem tud semmit az életről. (Igen, az útlevelemet - a személyimet is - hagytam otthon.)
Aki nem utazott még hat órán keresztül Bécsbe egy egyetemistákból álló, szintén egyetemista és erősen félkegyelmű - mindig összerándult az arcom, mikor azt mondta, hogy elmondanák pár dolgot - , az utazáshoz egyáltalán nem értő, kiélt arcú idegenvezetővel (akinek a nevét csak azért nem írom le, mert annyira ronda), az végképp semmit nem tud az életről.
Az úton végig Everything but the girl remixeket hallgattam, meg egy csomó Massive Attack-et, ettől aztán erősen London-hangulata lett a birodalmi Bécsnek (meg vagyok most zavarodva, bár Bécs egyes részei tök olyanok mint Róma, szóval a zavar nem csak az én fejemben van); de azért végül persze egy kétfejű fekete sassal álmodtam, szóval a tudatalattimra erősen hat minden agresszív jelkép (rengeteg szex is volt az álmomban, nem, nem a sassal, hülyék, de nem stimmelhet minden, nohát).
Az Adventi vásár persze olyan volt mint a tokiói metró csúcsforgalomban, a tömegiszonyom így elég erőteljesen kiújult: a kis kirándulás egy bizonyos pontján fogcsikorgatva akartam mindenkit megsemmisíteni.
Láttunk persze néhány ígéretes osztrákot, az ilyenek egyértelműen az állatszexben hisznek, ittunk puncsot, ami valójában rumos forralt bor, meg volt aztán Hundertwasser, kukurucz és néhány döbbenetesen aranyos kutya.







PS.: Odafelé meg visszafelé is bementünk Veszprémbe, ahol a szememmel megsimogattam az egyetem épületét és könnyes szemmel gondoltam szerelmetes Jenőre, meg az előadásaira, amiken mindig az első sorban csápoltam.

péntek, december 07, 2007

egy hát- és fejfájós hisztérika aprócska megjegyzése a hátfájást elmulasztó, hányingert okozó dévédéről

Ha a hátfájást elmulasztó tornától olyan migrénem van, hogy okádásközeli állapotba kerülök, az ugyebár egyértelmű jele annak, hogy a hátfájást elmulasztó torna kalap szart ér, mert nemcsak hogy förtelmes szenvedést okoz, de megdöbbentően ronda emberek mutatják be a dévédén.
Ha a macska esetleg le akarná hugyozni, hát áldásom rá...

csütörtök, december 06, 2007

"That is not what I meant at all. That is not it, at all"

Hát nemtom. Azért határozottan máshogy képzeltem a dolgokat tizenöt évesen.
A menyasszonyi ruha már gyerekkoromban sem volt nálam fétis, de azért ábrándoztam a nagy szerelemről, a karmikus kapcsolatról, meg ezekről a bullshitekről.
Na ezekből maradt mára a fetrengve röhögés a seggszex kapcsán, meg olyan mondatok, mint a de legalább most már kussol szex közben...

Amúgy tök igazságtalan, hogy míg a férfiak minden valamirevaló nőt meg akarnak dugni, addig bennem általában semmilyen ábrándot nem ébreszt senki, hacsak nem mond az első pillanatban valami baromi érdekeset, vagy nem hasonlít valamelyik nagy szerelmemre. (Opcionális érdekesség még esetleg számomra, ha valaki transzszexuális vagy ilyesmi; szóval ha valami nagyon rendhagyó izgalomra számíthatok mellette...)
Itt van például az új kollégám: meg kéne vadulnom érte, mert jóképű, magas, szép az orra, kellemesen kigyúrt, filozófiából doktorál hamarosan, de persze kibaszottul nincs benne semmi érdekes...


fogat akarok mosni vs lovat akarok rajzolni

Internetemet egy kis vízért.
Nincs víz, biztos azért, mert tegnap este a munkanélküli büdös szomszéd kicsit felgyújtotta a házat, Fanni szőre azóta füstszagú, nálam meg nincs víz.
Már az akkumulátor diszkonttal szemben sem lehet nyugodtan élni, picsába.

levelek

el is képzeltem, ahogy fél térdre ereszkedve a szerelemről dalol könnyes szemmel. (igen, én is hangosan felröhögtem.)
na jó, nem a szerelemről, hanem az anális szexről. a holdsugárban. ő.

de kis geci vagy. és mi van ha olvas téged?

sokan nyomják análisan, szóval bárki lehet balalajkával a holdfényben seggszexről énekelve (most ezen nagyon röhögök)



night fever

Most mit cifrázzam? Takonyfosszar kedvem van.









A szokásos mikulásos sms-váltás az anyámmal azér feldobott kicsit:

Képzeljétek gyerekek, megérkezett a mikulás bácsi!
Idén sem lett öngyilkos?
Nem, virul, mint a nyugdíjasok!

újabb célzott

Tíz éve baszódott el. Azóta nem megy. Aki szeretni akar, ne tegye.
Köszönöm.










PS.: Még Erzsike is megirigyelhetné a keménységemet, sej. A nő, aki egyedül akar lenni, oh yeah. Vicces, én tudom.
Amikor második számú nagy szerelmem elhagyott, azt üvöltötte a Margit híd közepén, hogyaszongya kívánom neked, hogy legyél nagyon sokat egyedül. Elátkozott. A görény.

szerda, december 05, 2007

In loving memory part 2.

Olyan pocsék a kedvem, hogy mingyár bekapom a gázcsövet.

In loving memory

Iszonyat szar a szívem ma: össze-vissza ver és fáj tőle a hátam, meg minden.
Ha meghalnék, írjatok sápitozós kommenteket, hogy szeretünk Molly, meg hiányzol, gyere vissza, tudjátok, ezt a fajta bullshitet.

paralelepipedon

Megyek amúgy Írországba, meg előbb tesóékkal Bécsbe szombaton, Bécsben puncsot iszunk, meg röhögünk a bajorokon (azt nem is ott kell, most nem jut eszembe, hogy Bécsben pontosan kin szokás, mindegy, szóval valakin röhögünk, biztos előadnak egy-két Antonos dalocskát egymás seggét csapkodva), Írországba meg csak úgy megyek, mert aszontam Csillának (aki feleségül megy egy büdös szakállú marxista szociológushoz, mer ő már mindent un), hogy megyek, azt persze nem tudja még, hogy nem csak úgy, hostelből barátkozni megyek, hanem nála fogok lakni, merugye hol máshol, szóval ennyit akkor az utazásaimról és hát elmesélném továbbá azt is, hogy az előbb a macska kifejezetten marcangolási céllal rávetette magát az Ifjúsági kislexikonra, ami leesett a polcról, de én megmentettem és csudálatos szócikkeket találtam benne, úgy is mint Komszomol Főiskola, Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Központi Nép Ellenőrzési Bizottság, Magyar-Szovjet Baráti Társaság, Munkára Harcra Kész-mozgalom, Csehszlovák Kommunista Párt, munkás-paraszt szövetség, nukleáris fűtőanyag és nagy boldogságomra megtaláltam kedvenc szavamat a gimnáziumi matek órákról, igen, ő az: a paralelepipedon.

Nortonos

The truth, my dear friend, is that our little beloved animals are the mirror that reflects what we humans might be and often we are not. When they leave us, they bring with them our best part: the tenderness and all that enermous love, sometimes expressed just with a glance, secret words whispered in those little hairy ears, sure to be understood, the happy moments, the pains lived together.

Mostanában sosem sírok, de ha épp ilyenfajta feszültségoldáshoz van kedvem, hát elég, ha elolvasom a Norton haláláról szóló részt* és abba se hagyom hajnalig.
Van itt még király cat haiku is:

The rule for today:
Touch my tail, I shred your hand.
New rule tomorrow.

Small, brave carnivores
Kill pine cones and mosquitos
Fear vacuum cleaner

The Big Ones snore now.
Every room is dark and cold.
Time for Cup Hockey!




*http://www.randomhouse.com/catalog/display.pperl?isbn=9780767906371

kedd, december 04, 2007

célzott*

Ez valami undorító, ősi betegség lehet nálam, hogy nem szeretem ha megcsalnak.
Ha pofátlanul, nyíltan, a hazugságra sem időt, sem energiát nem fordítva csalnak meg, ráadásul tudományos érvekkel alátámasztva (dehát a férfi nem monogám, ezt már rég bebizonyították), akkor egyenesen sárkány üzemmódba kapcsolok.
És aztán még én érzem magam idiótának, merugye manapság mást sem hallasz, csak hogy ez meg az még belefér, meg sokmindent el kell viselni egy hosszú kapcsolatban és a végén már tényleg te érzed magad röhejesnek, maradinak, meg tudom is én minek, ha rosszul vagy, mikor a pasid gumival felfegyverkezve megy el bulizni.






* nem, nem rólam szól, csak mélyen átérzem, ezért az egyes szám első személy

hétfő, december 03, 2007

Candy

Ó ugyan.
Meg igen persze.
Van ennyi baj, hogyne. De nincs permanens szenvedés, a rendező meg mesélje másnak, hogy intravénás dorogosok vadul kefélnek és mindennél jobban szeretik egymást, lófaszka.
Emlékszem a gimnáziumból egy ilyen párra: imádták egymást, egészen az első hamisított recept beváltásáig. Egyikük azóta már meg is halt.
Mit nekem drogromantika! Újabban a sorozatgyilkosokról szóló riportfilmek a kedvenceim.

skeletons in cupboards

Képmutatókkal folytatott felesleges szócsaták kapcsán mindig eszembe jut a Ken Park - amit végül kínok közepette megnéztem - egyik meglehetősen közhelyes szereplője: a vadparaszt részeges apuka, aki azzal gyanúsítja (és talán meg is üti emiatt, nem emlékszem pontosan) mérsékelten bunkó, nyeszlett kisfiát, hogy buzi, majd egy átdorbézolt este után hazamegy és a szájába veszi a gyerkőc farkát, miközben azon sírdogál, hogy őt nem szereti senki.





Jaja, mindenki a maga konklúziójának a kovácsa, vagy mi.

Petri (remek terep a férgeknek)

Nem tagadom, hogy álláspontom szélsőségesen individualista és vegytisztán liberális, amennyiben világosan azt állítom, hogy identitásom rám és csakis rám tartozik, ugyanúgy magánügyeim, mint vallásos érzületem vagy nemi vonzalmaim (...)
Önazonosságom elfogadása pedig abban áll, hogy reggelente a nyitott ablak láttán nem az jut eszembe, hogy ki kellene ugrani rajta, csak az, hogy becsukjam, mert a friss levegőből is megárt a sok.


A vérségi kapcsolat számomra sosem jelentett semmit, sem elődeimmel, sem utódaimmal kapcsolatban (...) Mindig nehezen veszem tudomásul életem egy darabjának múlttá-levését, tehát ez puszta karakteradottság. És egyáltalán nem hiszem, hogy az embernek a jellem lenne a sorsa.


vasárnap, december 02, 2007

"kicsit rossz most"

M: Na és elmúlt már?
R: Szerinted?
M:Akár...nekem volt hét éves kapcsolatom, ami...
R:Hogyan múlik el hét év?
M:Úgy kábé hét év alatt...
R:És elmúlt már?
M:Igen, azt hiszem el.

szombat, december 01, 2007

filmes

Jézusom mekkora szar a Zongoralecke! 14 évig mindig kitaláltam valamit, hogy ne kelljen megnéznem, éreztem, hogy nem lesz jó vele, de a betétdal olyan szívfacsaró zenei közhely, hogy amiatt érdemes volt:
http://www.youtube.com/watch?v=0Su8LXNS16A

A Tudatlan tündérek elmegy, bár ezek a klisék a meleg kommunákról és megértő, halk szavú feleségekről az idegeimre mennek, viszont Michele vigyoráért - aki amúgy egyáltalán nem tetszik nekem - sokmindent elvisel az ember (a képen sajnos nem az igazi):

http://biografie.leonardo.it/biografia.htm?BioID=804&biografia=Stefano+Accorsi

Amúgy pedig nagyon haragszom Anthony Hopkinsra a Törés miatt.

Sat

(I lie morning, noon and night)

Különben meg nem igazság, hogy akárkivel találkozom és szeretni kezd, mindig az én állítólagos bolondságomért vonzódik hozzám, pedig tök normális vagyok, nem is értem ki találta ki ezt a bolondos baromságot.
Egyébként meg beteg vagyok, döglődöm, haldoklom, elpusztulok, hát szóval.
A bejegyzésből a zárójeles mondat a lényeg, ha érdekel bárkit is. Na csókjaim.

péntek, november 30, 2007

yoda szépségszalon

Vajon azért fáj az embernek egy abortusz, mert azt hallotta, hogy fájnia kell, vagy azért, mert egy abortusz önmagában is fájdalmas dolog?

csütörtök, november 29, 2007

embert nickjéről

Milyen árulkodó az ember névválasztása, hát nem?
Ez azt hiszem azért villant az agyamba, mert az előbb a nagy ritkán használt, nőnemű nickemmel olvastam dögunalmas blogokat a boxon.
És hogy melyik az a bizonyos nick? Hát henteslegény, mi más?

FYI

Alkalmatlan vagyok a párkapcsolatra.

mai adag

A napjaimat éber kómában töltöm mióta tízig dolgozom, merhogy aludni azt nem tudok úgy háromig, majd reggel kelek, merugye tanítani kell.
Már mindent megpróbáltam, hogy teljesen elcsigázzam magam, de hiába minden, csak dobálom magam az ágyban. Arra is rájöttem továbbá, hogy egyáltalán nem vagyok lusta (magamra valahogy mindig lustaként gondolok): napi 10-12 órát dolgozom, alig alszom, időnként úgy teszek mintha sportolnék, majdnem minden nap főzök, olvasok, filmeket bámulok, moziba járok, néha lealjasodom, mindenféle célokkal mindenféle emberekkel töltöm az időt... Hát mi kell még a teljes élethez, he?
Mindezt azonban csak azért írtam le, hogy legyen apropóm megjegyezni, hogy a télire dögösen bebugyolált biciklisfutárok még a turbina alkatrész gyár (ezt vajon hogy kell írni?) munkásainál is szexisebbek, a macska pedig sokkal boldogabb, mióta itthon vagyok vele néha délelőtt, illetve szükségem van egy, a Kiss kiss bang bang című filmben szereplő zsiráfra.
Köszönöm, hogy meghallgattatok, azt hiszem, csak ennyit akartam.






PS1.: Ma megint vedelni kell az összetartozás jegyében, ami számomra azt jelenti, hogy hajnalban a jeges szélben fogok kóvályogni a városban, oh, the horror.

PS2.: Idén először nem jutott eszembe az István születésnapja, pedig a bátyámmal egy napon született, nade a lényeg ebből az, hogy immár gyógyultnak tekintem magam. Igaz, hogy mindez röpke nyolc évbe telt, de mindig lassan kapcsoltam...

szerda, november 28, 2007

omfg

A kolléganőm - az, aki sajnos elmegy Írországba, mert már mindent un itthon - tegnap megmutatta az emilt, amit a pasijától kapott, miután romantikusan megírta neki, hogy olyan lassan telik az idő és egy örökkévalóság, mire újra látják egymást. Gyengébb idegzetűeknek csak fél szemmel ajánlom, én, miután elolvastam, azzal bíztattam a lányt, hogy még gyorsan visszaválthatja a repülőjegyét:

Az idő szubjektív - írtad. mindenkinek mást jelent, természetesen még bonyolultabb fogalommá válik, ha perspektívákra szedjük jelentését. a múlása a legérdekesebb dimenzió. nem is érzékelnénk érzékszervek és gondolatok nélkül.




Erzsike

Hát, én nemtom, biztos remek film az Elizabeth, csak én egy fikagép vagyok, merhogy nem láttam benne mást, mint hosszan kifejtett együgyűséget szép - helyenként hiteltelenül szép - képekben előadva, az meg ugye külön mókás, amit Cate Blanchett hoz különleges, bölcs és fantasztikus királynőként: kezdjük ott, hogy csodaszép parókái nélkül úgy néz ki, mint egy szerencsétlen sorsú kisgyerek kemó után - jójó, bizonyos megvilágításban Törőcsik Marira is emlékeztet - és állítólagos különlegessége kábé abban merül ki, hogy mélyebb hangja van a többi nőnemű szereplőnél, merugye egyéb tekintetben sírnivalóan tipikus nő: asztrológushoz jár és féltékenykedik (de ezeket rendkívül bölcsen és bátran teszi ugyebár).
Na mindegy, a moziban meleg van és férfias arcéleket láthat az ember, sőt, bizonyos napokon azzal is áltathatja magát, hogy a jegyet az akciós napon, szuperolcsón vette.

hétfő, november 26, 2007

Egy bodhiszattva feljegyzései

Csudaszép hétvége volt, mindenkit megetettem, megitattam, szeretgettem, nevettettem; antidepresszáns vagyok tehát a javából.
Mittomén, esetleg jutányos áron eladom magam egy gyógyszergyárnak, sej.

szombat, november 24, 2007

vacsora előtt (avagy azelőtt jól főztem)

Gondoltam feljavítom kicsit a padlizsánokat és rogyásig párolom. Közben hajat mostam, telefonáltam, blogot írtam és örömmel jelenthetem, hogy a vacsora szénné égett.
Tesónak emlékezetes lesz a harmincötödik születésnapja: ilyen szart még biztos nem evett...

névfetisiszta hp

Leginkább az készít ki, ha a régi pasim új barátnőjének ronda neve van.

nostalgie

Néha úgy vagytok a rosszal,
Mint a gyerek a csavargással.
Ujjong, eltéved, sirdogál
S hazakívánkozik.

Mindig ez a vers jut eszembe, mikor rossz gyerekhez illően nincs kedvem lefeküdni; amikor együtt ordít a Prodigy és a tévé, amikor hajnali kettőkor főzök, takarítok, mosok és macskát nevelek, amikor egyszerre olvasom a velveten a pletykákat, a narancsot és a zen bácsi okosságait.
Ilyenkor minden olyan, mint mikor még otthon laktunk mind a ketten a bátyámmal és vizsgaidőszakban a szülők elmentek a Balatonra, mi meg tesóval megállítottuk az időt: nyerítve röhögtünk az Aerosmith videoklipeken, miközben én könyvtártörténet puskákat írtam és az Istvánnal szakítottam, reggelente pedig magunk elé meredve, némán kavargattuk a kávénkat és az élet nagyon bonyolultnak tűnt.

"Jó, de nem elég, nem elég jó"

Mindent sikerült egy kicsit elbasznom; nem feltűnően, nem mindenki számára észrevehetően, épp csak én tudom, hogy semmi nem lett tökéletes (finoman szólva): a leves túl borsos - bár szerintem finom, én szeretem ha erős a cucc -, a muffinok teteje kicsit odaégett, de az alja pudingszerű maradt, a kurva koktélparadicsomok héját elfelejtettem leszedni (kábé két órán át kotortam a szószban az undok héjak után), a tarhonyaszerű izét kicsit szétfőztem és még a padlizsánok is valahogy rendellenesen működtek ma este, picsába.
Ha rákészülök, sosem jön össze a főzés, szóval most csalódott vagyok és kiégett, pont mint egy rég várt szex után, ami dögunalomba/bénázásba fullad.
Jóvanna, ez csak kaja, de utálom elcseszni.







PS.: Nem baj, a főzés rendkívül szexi és izgalmas tevékenység, úgyhogy.

péntek, november 23, 2007

Lassú Tűz

Ha indiánként reinkarnálódom, őszintén remélem, hogy Lassú Tűz lesz a nevem.
Esetleg nyitok egy új blogot ezzel a névvel. Macskát mégsem nevezhetek így...

change your taste in men

(Most látom csak, milyen kibaszott szomorú voltam egy éve szeptemberben)

Az úgy volt, hogy ma leült mellém a világ egyik legszexisebb pasija.
Egész pontosan persze nem mellém, hanem a főnököm mellé ült, mégpedig azért, mert ő a majdnem főnököm, aki csak azért nem a főnököm, mert az én tímem kivált az ő tímjéből, így aztán mi már nem vagyunk egy tím.
A pasi annyira vadító és olyan szép keze van, hogy azon gondolkoztam, hogy ráugrom és lerágom az összes ujját - elég hatásos udvarlás lenne, nem? -; persze azonnal kikérdeztem róla mindenkit, kiderült, hogy egy bolond rohadék, aki tönkreteszi a nőket, tudjátok, ez a végzetes típus.
Mindegy, új sex object született, bár bosszantó, hogy az én kémiám csak a szörnyekre fogékony.
(Úristen, ha látnátok az orrát! Szerelmes vagyok.)

Zaklatott lelkiállapotomban nem is értem hogy bírtam ellenállni a Nyekk a macska című, méltán népszerű akciós dvd-nek a tecsóban.

puding, evés, próba

Nőknél a barátság nagy próbája, mikor örökké tartó, csodálatos, karmikus, rendkívüli, sohanemtapasztalt szerelemre lelnek és hirtelenjében mindent (és mindenkit) elfelejtenek.
Hamarosan kiderül, vajon a férfiak is ilyen szánalmasan működnek-e.

nők (vol. 5623)

>de most őszintén mondd meg nekem, hogy miért ragaszkodsz hozzá annyira. nagyon őszintén.


>kapcsolatfüggés+sikerélmény+szeretet

>ezekből csak a szeretet elfogadható, de ahhoz sem vagy elég öreg:)



csütörtök, november 22, 2007

még egy barátos

Mivel szófosásom van, szeretném elmesélni azt is, hogy egyes barátokkal remekül lehet hosszú órákon át beszélgetni az anális és orális szexről, a szerelem borzalmairól és ezen belül a társfüggésről, illetve kitágítva a kört, mindenféle obszesszív-kompulziv problémákról (a múltkor lefényképeztem az elzárt gázkonvektort és csak a képet nézegetve nyugodtam meg és hittem el, hogy nem robban fel a lakás) sőt, ezen beszélgetések alkalmával még az sem furcsa, hogy ezek a bizonyos barátok a csevegés második órájában egyszercsak méltatlankodva felkiáltanak: De könyörgök, a végbélnyílásom nem marad úgy!, a harmadik órában pedig abbéli reményüket fejezik ki, hogy előbb-utóbb elveszed őket feleségül, hiszen mi már úgyis járunk, nem?*










*
jól sejtitek, ő egy nő.

dolgos

De mit mondjunk a júzernek, miért nem oldjuk meg a problémáját? Mondjuk, hogy Godzilla megtámadta az épületet, vagy mi legyen?

nincs kedvem címet adni, tehát ennek a bejegyzésnek nincs címe, avagy

Olyan nagyra tartom a felszabadult, görcsmentes létet, hogy amondó vagyok: mindenki ragadja meg a hozzá legközelebb eső és legkedvesebb barátját - bármilyen nemű is az illető - és éljen vele.
A barátok mindig sokkal jobb hatással vannak az ember szervezetére, mint a szörnyű stresszt okozó, megfelelési kényszert generáló nagyők.

születésnapos-elmélked(n)ős

Tesó* szombaton lesz harmincöt éves és olyan szülinapi vacsorát** kap tőlem ajándékba, hogy sikoltozni fog örömében, pedig már a nem-ünneplős korba léptünk: öreg állatok vagyunk, nincs mese.
Engem mondjuk nem nagyon izgat a korom amíg négyévente első szavazónak néznek...jójó, ez azért túlzás, dehát valahogy tényleg nem foglalkoztat ez az időcucc, talán azért sem, mert nem vagyok beszarva gyerek - és férjügyileg.
Btw a kolléganőm ma bejelentette, hogy elmegy Írországba családot alapítani és az amerikai főnöknőm reakciója az volt, hogy jézusmária, ő sosem akar férjhez menni...
Lehet szinglizni orrba-szájba, de bizony oka van annak, hogy egyre több nő iszonyodik a családalapítástól és szerintem az egész probléma sokkal komolyabb annál, hogy csak a nőkben keressük a hibát.
Nemtom, valahogy annyira abszurd, hogy ha nő vagy, bármit teszel, az hibás: ha egyedül élsz, az éppúgy a te hibád, mint az, ha teszem azt megerőszakolnak.
Vagy tévednék?










PS.: Hogy is mondta Bridget Jones zakkant anyja?
Őszintén szólva gyereket nevelni nem nagy élvezet. Ha újrakezdhetném, talán kihagynám...




*
sosem értettem azokat, akik nincsenek jóban a testvérükkel, szörnyű lehet. Nekem a bátyám az egyik legfontosabb ember az életemben
*
* annyira szeretek főzni, hogy időnként megkísért egy egészen vad pályamódosítás gondolata



update: Az anyám december 1-én megy nyugdíjba, ezért javasoltam neki egy ún ráncbuli megtartását. Lelkes volt. Az anyám nagy arc.

nyiff

Micike tegnap aszonta, hogy a macska olyan mint a gazdája, úgyhogy kicsit elméláztam milyen is az én macskám: gazdifüggő, extrém módon gyáva, nagyon kedves, szép - bár ez tőlem független, jóvanna -, ragaszkodó, de idegenekkel nagyon bizalmatlan, férfigyűlölő, ágybapisilős (ami szerintem durva neurózisra utal)...
Amúgy péntek hangulatom van, de sajnos tévesen érzékelek, mert ez itten egy köcsög csütörtök; ezenkívül pedig örömmel tudatom veletek, hogy ma ismét elkapott a szokásos őszi-téli létbizonytalanság: sehol és senki mellett nem találom a helyem.





PS.: További Fanni-tulajdonságok: beszédes, öntörvényű és nem túl okos. Ezeket valahogy kifelejtettem.

szerda, november 21, 2007

melodráma

Kedves Anna!

Business Office ismerősnek jelölt és várja visszaigazolásod, hogy valóban ismered. Kattints ide, ha meg akarod tekinteni Business Office adatlapját.

Üdvözlettel:
iWiW















PS: Valahogy úgy érzem, hogy ez a vége mindennek. Business office ismerősnek jelölt, omfg.
Nagyon hiányzik a tanítás mióta újra tanítok, ez teljesen abszurd. Folyamatosan pályát tévesztek, picsába.

kedd, november 20, 2007

A sors iróniája

Kurt - na jó, Curt - na de akkor is...szóval Kurt (az én saját kis trénerem) végleg lebukott.
Persze gyanús volt már a kezdetektől ezekkel az emilekkel, hogy have a blessed day, meg egyszer azt találta mondani, hogy milyen csodálatos a templomtól öt percre dolgozni, de most már egészen egyértelmű, hogy kezdődő vallási tébollyal állunk szemben: úgy tanít, hogy közben a monitorját bámulom és tele van a postaládája mindenféle papoktól kapott levelekkel, meg idézetekkel Máté evangéliumából és ma azt találta mondani nekem vigasztalásul, amikor elszúrtam valami nyavalyás adminisztrációs izét és nyifegtem, hogy rossz napom van, hogyaszongya god bless your day...
Amúgy azt hiszem az egész banda lelkes szemforgató; az egyik főmérnök aláírása alatt ez díszeleg: Only a Fool Says, "There is No God!"

Sajnálom, de az első gondolatom az volt, hogy holy shit...

bók

Pont úgy nézel ki mint a macskám

praktikus

Mielőtt lemondom az Internet előfizetésemet, pontosan ki kell számolnom, hogy mennyivel több szexhez jutok nettel mint nélküle.

a friend in need

nem tudom, mitévő legyek. és azt sem tudom, mi a fasznak írok most neked, de minden bohóckodás ellenére tényleg komolyan gondolom, hogy olyan, mintha a nővérem lennél, és mindig elkeserít, amikor olyasmit olvasok vagy hallok tőled, hogy magadnak vagy és nem nyílsz meg másnak, és én csak pofázok itt a saját marhaságaimról, pedig nem azért szeretlek, mert mindig meghallgatsz, hanem azért, amilyen vagy, meg hogy megnevettetsz, meg hogy mennyire hasonló dolgokon mentünk keresztül és hasonlóan vélekedünk a világról -

hétfő, november 19, 2007

o tempera, o mores

Fanninak részletesen elmagyaráztam az előbb, hogy mennyire szerencsés macska is ő és milyen csodálatos élete van a lépcsőházban lakó szegény cicákhoz képest.
Vázoltam az összes borzalmas veszélyt, időjárási viszontagságot és egyéb kellemetlenséget, ami egy hontalan cicát sújthat, majd csókolgatni kezdtem és reményemet fejeztem ki, hogy ő is boldog, amiért megmentettem három éve. Unottan nézett, hisztizni kezdett hogy tegyem le, majd megvető képpel és királynői tartással elvonult szarni.

Hogy mik vannak és hogy kell vigyázni...


Már a macskájában sem bízhat az ember, nohát.

fyi

Mr Pinknek tök igaza van a borravalóval kapcsolatban.


MR. PINK
Uh-uh. I don't tip.

EDDIE
You don't tip?

MR. PINK
No - I don't believe in it.

EDDIE
You don't believe in tipping?

MR. BLUE
You know what these chicks make? They make shit.

MR. PINK
Don't give me that. She don't make enough money, she can quit.

(Mr. Blonde laughs.)

EDDIE
I don't even know a fucking Jew who'd have the balls to say that. Let me just get this straight. You don't ever tip, huh?

MR. PINK
I don't tip because society says I have to. Alright, I mean I'll tip if somebody really deserves a tip, if they really put forth the effort, I'll give 'em something extra, but I mean this tipping automatically is for the birds.

(Eddie laughs.)

I mean as far as I'm concerned they're just doing their job.

MR. BLUE
Hey, this girl was nice.

MR. PINK
She was OK - but she wasn't anything special.

MR. BLUE
What's special, take you in the back and suck your dick?

(They laugh.)

EDDIE
I'd go over 12% for that.

MR. PINK
Hey Look, I ordered coffee, right? Now we've been here a long fuckin time, and she's only filled my cup three times. When I order coffee, I want it filled six times

MR. BLONDE
Six times? Well, you know, what if she's too fucking busy?

MR. PINK
Words "too fucking busy" shouldn't be in a waitress' vocabulary.

EDDIE
Excuse me, Mr. Pink - the last fucking thing you need's another cup of coffee.

MR. PINK
Jesus Christ - I mean these ladies aren't starving to death. They make minimum wage. You know, I used to work minimum wage. And when I did, I wasn't lucky enough to have a job society deemed tip-worthy.

MR. BLUE
You don't care they're counting on your tips to live?

(Mr. Pink rubs two of his fingers together.)

MR. PINK
You know what this is? It's the world's smallest violin playing just for the waitresses.

MR. WHITE
You don't have any idea what you're talking about. These people bust their ass. This is a hard job.

MR. PINK
So's working at McDonald's, but you don't feel the need to tip them, do you? Why not? They're servin ya food. But no, society says don't tip these guys over here, but tip these guys over here. That's bullshit.

MR. WHITE
Waitressing is the number one occupation for female noncollege graduates in this country. It's the one job basically any woman can get and make a living on. The reason is because of their tips.

MR. PINK
(pauses) Fuck all that.

(They all laugh.)

MR. BROWN
Jesus Christ!

MR. PINK
Hey, I'm very sorry that the government taxes their tips. That's fucked up. That ain't my fault. It would appear that waitresses are just one of the many groups the government fucks in the ass on a regular basis. You show me a paper says the government shouldn't do that, I'll sign it. Put it to a vote, I'll vote for it. But what I won't do is play ball. And this non-college bullshit you're giving me, I got two words for that: "Learn to fuckin type." Cause if you're expecting me to help out with the rent, you're in for a big fuckin' surprise.

MR. ORANGE
Hey - he's convinced me. Give me my dollar back.

EDDIE
Hey! Leave the dollars there.

JOE
All right, ramblers, let's get ramblin'. Wait a minute. Who didn't throw in?

MR. ORANGE
Mr. Pink.

JOE
Mr. Pink? Why not?

MR. ORANGE
He don't tip.

JOE
He don't tip? What do you mean you don't tip?

MR. ORANGE
He don't believe in it.

JOE
Shut up. What do you mean you don't believe in it? Come on, you, cough up a buck, you cheap bastard. I paid for your goddamn breakfast.

MR. PINK
Alright - since you paid for the breakfast, I'll put in, but normally I would never do this.

JOE
Never mind what you normally would do. Just cough in your goddamn buck like everybody else. Thank you.

vasárnap, november 18, 2007

intelem

sose bízz olyan emberben, akinek logol a progija
egyszerűen utálom mikor valaki ugyanúgy szúrja el ahogy én

posztalkoholos

Az alkoholmérgezésnél csak a halál rosszabb, amúgy meg az összes dohányost szeretném kilőni a picsába a holdra, randa büdös banda, fújják csak egymásra a füstöt.
Ezentúl templomba járok szombat este.


(I'm not like them but I can pretend
The sun is gone but I have a light
The day is done but I'm having fun
I think I'm dumb or maybe just happy
Think I'm just happy, think I'm just happy
Think I'm just happy, think I'm just happy

My heart is broke but I have some glue
Help me inhale and mend it with you
We'll float around and hang out on clouds
Then we'll come down and I have a hangover, have a hangover
Have a hangover, have a hangover

Skin the sun, Fall asleep
Wish away, the soul is cheap
Lesson learned, wish me luck
Soothe the burn, wake me up

I'm not like them but I can pretend
The sun is gone but I have a light
The day is done but I'm having fun
I think I'm dumb or maybe just happy
Think I'm just happy, think I'm just happy
Think I'm just happy, think I'm just happy
I think I'm dumb, I think I'm dumb
I think I'm dumb, I think I'm dumb
I think I'm dumb, I think I'm dumb)

"tedd tönkre ami tönkretesz"

az ilyen esték után pont úgy undorodom magamtól ahogy minden fölösleges és aljas egyéjszakás szex után szoktam







PS.: az élet szép. nekem magyarázzad.

negotiating meaning

Hát, teambuilding helyett inkább a selfbuilding a jó szó, mert ma este megint egy csomó dolgot megtanultam, persze leginkább saját magamról; például most már biztosan tudom, hogy senki nem véd meg önmagamtól, ezért nem hiszem el másoknak a tudom, hogy ő majd megvéd attól, hogy újra megbolonduljak dumát. Nem, bazmeg, nem, az egyetlen, aki tehet az én érdekemben valamit, az sajnos én magam vagyok, ezt persze kurva nehéz belátni, de egy bizonyos kor után muszáj, ahogy bizony azt is, hogy okádnom kell az ilyen szar, fölösleges estéktől - befülledek, mint gyereksegg a pelenkába -, a kocsmában félrészegen elhörgött szánalmas és fölösleges önvallomásoktól, az elbaszott szalonfilozófusoktól, az egész hajnalig ivós-cigizős szartól, aminek keretében állítólag jól kéne éreznem magam. Egyszerűen nevetséges, hogy egy csapat szerencsétlen beül egy kibaszott büdös helyre, halálra vedeli magát és ettől végül állítólag összebarátkozik...(nem, nem öreg vagyok, hanem bölcs, oh yeah)
Magamról beszélni már régen nem tudok és itt nem is csak mély önvallomásokról van szó: hétköznapi sztorikat sincs kedvem megosztani olyanokkal, akikről tudom, hogy az én feketém nekik fehér. Nem, ez nem magányosság, egyszerűen pont annyira zártam be magam, amennyire kényelmes; bízom benne, hogy megérzem mindig, hogy mikor érdemes nyitottnak lennem.

csütörtök, november 15, 2007

Enikőnek

kibaszottul mindegy, hogy ki mennyire okos

najóvanmosmár

Másodszor álmodtam az István csajával.

levél az anyámtól

Drága Mokár!

Bármilyen szörnyű, kemény és félelmetes vagy, most el kell indulnom hazafelé.Sok puszi Neked és Cicádnak

Lajoska

névelős

És a fiúk a téren rúgták bőrt.

szerda, november 14, 2007

x

Lehet, hogy az egész ilyen egyszerű: megunni, eltűnni, újjászületni, ilyesmikre gondoltam.
Az egyik kolléganőm holnap felmond, hogy kiköltözzön Írországba egy olyan pasihoz, akivel életében kétszer találkozott, mert Ő már unja. Fél. Gyereket akar. Biztonságot akar.
Amúgy három napja nem eszek. Na jó, kettő, de akkor is és igen, szívesen megettem volna ma a közös képviselőt, amikor átadta az új postaládakulcsomat. Csúnya, szikkadt néni, nade mégis, egy kis hús...Megvadulok, olyan éhes vagyok, de szeretem kínozni magam.

Böjt rulez, bassza meg.

multi fohász

A csapatépítő bulitól ments meg Uram minket!*









PS: Hiába fohászkodom, szombaton muszáj lesz

a) rettentően berúgni és elviselni mindent, ami történik
b) józanul fapináskodni/jópofizni
c) rettentően berúgni és élvezni mindent, ami történik
d) józanul élvezni mindent, ami történik
e) meghalni a buli előtt

kedd, november 13, 2007

(:hangosan felsír)

> Csókolom Tanárnő!
> Össze lehet a tanárnővel barátkozni levelezés utján ?

> Hát, őszintén szólva nem hiszem...

life as it is

Nagyon-nagyon szeretem ezt a filmet*, a tanári kart pedig egyszerűen remekül eltalálta a rendező: minden tanár ronda, ostoba, tudatlan és magányos lúzer...amúgy kezdek ismét a régi beteg önmagamhoz hasonlítani, merhogy lassan megint 12 órát dolgozom egy nap - pedig hogy megfogadtam, hogy csak kicsit tanítok majd, na persze -, egy csuda lesz...kicsit meg akartam halni reggel, de ráfogtam az őszi Monday leg-re, mosmár sokkal jobb ezért.
Brightonban akarok élni a tenger mellett. Ott még tán szerelmes** is lennék egyszer.
Faszom.





















PS.: Philip Glas rulez. (Márcsak a neve miatt is)

*Notes on a scandal (újra meg újra)
** Ez másoknak is ilyen nehezen megy?

vasárnap, november 11, 2007

agresszió

Szeretném megverni Stephen Kinget, Ferzan Özpeteket és Bruce A. Evanst, a sorrend nem fontos, a lényeg a fájdalom...

péntek, november 09, 2007

helyzet

Péntek van és muffin szagú a macskám, holnap sárban kúszva kirándulunk, meg van az a mondás, hogy az életnek értelme nincs, de néha igazán kellemes, vagy valami ilyesmi.

szenvedély

Amint milliomos leszek, veszek egy bowling pályát.

csütörtök, november 08, 2007

éjszakai

Nyilván valami betegségem van, mert éjszaka elkezdtem nézni egy szörnyűséges amerikai vígjátékot (bevallom, egyszer halványan elmosolyodtam) és mint tudjuk, az ameriakai humornál csak a német rosszabb, na mindegy, hát szóval néztem és arra jutottam, hogy a hülye Brad Pitt nem csinált minőségi cserét a feleségeit tekintve, merhogy Angelina Jolie testalkatra olyan, mint egy éhező vámpír, ronda kicsi orra van és a szája pedig úgy néz ki, mint tesóé a szánkóbalesete után, ezzel szemben Jennifer Aniston pont olyan, mint egy normális ember, ráadásul karakteres orra van és még szimpatikus is, mondjuk én hármójuk - van ilyen? - közül legkevésbé Brad Pitt-tel élnék; szégyen, hogy ilyen ocsmány orral egyáltalán emberek közé mehet...amúgy hajnalban még arra is rájöttem, hogy a legviccesebb dolog a világon az erotikus sci-fi.
Azért az eléggé hat, ha az embert - mindenféle rémségei és utálatossága ellenére - valaki nagyon szereti.

szerda, november 07, 2007

boxos

Tán megint el kéne tűnni a boxról; az előbb ugyanis azt rikácsoltam egy ismerkedős levél láttán, hogy a kurva anyádnak írj, ne nekem...
Én nemtom biztosan, de ez mintha nem lenne túl egészséges reakció egy társkereső oldalon...

mopszos

Az anyám szeretne venni egy kölyök mopszot és küldött kicsi mopszokról képeket. Hallanotok kéne a hangokat, amiket kiadok a mopszok láttán.
A mopszok elviselhetetlenül aranyosak, most egy kicsit mopsz akarok lenni.

csernus (hümm)

- Milyen a jó nő?
- Ha a könyvem borítóján található képre nézek, a tűz jut eszembe. A jó nőben ott van a tűz.
- Ha én is a borítóra nézek, egy karcsú, fiatal nőt látok. Pont ezt utálom. Hogy a szépség fogalma nagyon szűkre szabott mostanság. Ez a nő sokak számára nem tükör.
- Ez a mostani nőideál megfogalmazása. A mai ember abból főz, amije van.
- És attól is szenved.
- Akkor szenved, ha bizonyos dolgok nincsenek megfogalmazva.
- Mi a bajod a nőkkel, Imre?
- A nőkkel az a baj, hogy nincs annyi önbizalmuk, mint amennyit mutatnak.
- És szerinted miért nincs?
- Mert egy csomó helyzeben hagyják magukat kizsigerelni.
- És szerinted miért hagyják?
- Azért, mert nyuszik.
- Miért nyuszik?
- Mert nem mernek konfrontálódni. Nem mernek kiállni az igazukért. Ezt látták az anyjuktól.
- És a mama miért nem mert kiállni az igazáért?
- Mert a nagyi is ugyanezt tette.

macskás

Ha kicsit hunyorítok, meg lábujjhegyre állok és erőlködöm, akkor a munkahelyemről a házamra látok és már két napja mindig elszorul a szívem, mikor arra gondolok, hogy a kicsi macskám itthon heverészik ahelyett, hogy bejönne velem dolgozni és az ölemben nyomulna, miközben amerikai haverom duruzsol nekem. Tegnap felvetettem a többieknek, hogy bevinném dolgozni a macskám: tök lelkesek voltak - az összes macskamánt szeretem -, én meg gyorsan elképzeltem, ahogy Fanni szétrágja az összes benti növényt és a hatalmas ablakon ábrándozva (na jó, legyünk őszinték, inkább bambán, félálomban) bámul kifelé.

ma nem jó

Ma benevezek az Országos Szorongási Versenybe.
Esetleg azzal is megelégszem, ha én lehetek a Sérült Lelkűek Klubjának elnöke.
Na jó, egyelőre a tagság is elég, csak ne kelljen tagdíjat fizetnem.

kedd, november 06, 2007

helyzetjelentés

- ha gyorsan megyek, akkor öt perc alatt beérek a munkahelyemre
- minden munka élvezetes valamiért
- megnyomorít, hogy ilyen sokat ülök
- nekem van a legszebb macskám
- mollos izéket hallgatok, úgyhogy meg akarok halni
- ne is törődjetek velem

gonosz illat*

Van nekem egy olyan geci rohadék illatú parfümöm, így is kéne reklámozni, hogy mittomén, a nőnek, aki aljas gennyláda, vagy ilyesmi, nagy kedvencem nekem ez, olyan nagyon fanyar, hideg - az édes parfümöktől rosszul vagyok -, szóval remek, na.
Nem, nincs csattanó, vagy ilyesmi, csak szófosok.

Off I go, jóvan.










* igen, még mindig utálom ezt a szót

levél

ha tudná, hogy valójában milyen vagy, akkor már korántsem biztos, hogy kellenél neki, szóval el kell döntened, hogy mi a fontos: hogy ne légy önmagad - azaz olyan legyél, amilyennek ő akar látni - valakivel, aki ilyen-olyan okokból tetszik neked, vagy hogy őszintén kimutasd azt, ami valójában vagy, vállalva ezzel annak kockázatát, hogy elmenekül. Mivel én már megöregedtem, számomra egyértelműen az a fontos, hogy valakivel kényelmesen élhessek és ne kelljen eljátszanom, hogy kibaszott erős, különleges nő vagyok, dehát your choice...

nők

Nem ajánlom neked a pasit: szófosós, lelkizős és nagyon szőrös.

első

Nosztalgikus volt az első munkanapom: egész nap egy amerikai baritont hallgattam, ezért nem is nagyon tudtam összpontosítani, csak ábrándoztam, meg az emlékeim között kotorásztam.

hétfő, november 05, 2007

egy blog margójára

Édes istenem, de jó, hogy ilyen cinikus vagyok.

vasárnap, november 04, 2007

***

ez a szívtelenség valami új dolog nálam.
sajnálom.

you love you

és igen










PS.: Nem tehetek róla, de kurva finom muffint sütök.

élet

Írni akartam egy hosszút a szerelemről, ami drog, meg a hatásáról, ami szörnyű, de rájöttem, hogy szarok én ezekre, inkább elmesélem nektek, hogy Fanni méregdrága marhahúson él, nekem holnap lesz az első hivatalos munkanapom és jövő keddtől megint tanítok majd délelőttönként, ezenkívül szép zöld szemem van és kurva jó a hófehérke hajam, ráadásul újfent kiderült, hogy nagyon vicces lány vagyok én, sej.










PS.: A Massive Collected-ért pedig továbbra is bármire hajlandó vagyok, fél karomat is, satöbbisatöbbi. (ezt egyszer már eljátszottam az iwiw üzenőfalán, de senkinek sem kellett a fél karom)

szombat, november 03, 2007

én akarom így és mea culpa meg minden, de időnként nagyon nehéz.
Sosem fogom megérteni a kételkedő és vitázó kommentelőket.
Ha mondjuk leírom azt, hogy jól érzem magam, jön valaki és rögtön kétségbe vonja ezt a kijelentést, vagy elkezd provokálni.
Minek? Nem lenne egyszerűbb hagyni az egészet? Vagy nyugtázni, hogy ez jó és kész?
He?

csütörtök, november 01, 2007

mai bölcsességem

A pattanásnak egyszerűen nincs létjogosultsága.

irodalmi ellenségeim

Szerintem az tök evidens, hogy az összes Golding, Moravia és Merle megvan úgy nagyjából 15 éves korodig...mindig meglep, ha valaki huszonévesen például Moraviát bújja, mert szegény valahogy olyan túlhaladottnak tűnik egy bizonyos kor (15 év) után. (Nem is olyan régen egy agresszív boxos vérig sértődött, mikor lekamaszíróztam Moraviát, miután elmesélte, hogy éppen az Unalom című - egy kamasz számára egyébként remek - regényt olvassa.)
Na jó, nagyjából minden jobb, mint a Harry Potter. Meg a pöttyös könyvek. Na jó, a csíkosak is. Meg a Jú(u)lia. Bianca. Tiffany. Vavian Fable. Mattyasovszky Jenő, márcsak a neve miatt is. Szabó Magda. És persze, örök kedvencem, Zrínyi Miklós...
Esküdt ellenségem továbbá Virginia Woolf, E. M. Forster, D. H. Lawrence, Puskin, Yeats, Szilvási Lajos, Berkesi András, Kundera, Jankovich Ferenc, Balassi Bálint, Zola, Ibsen, Kerouac, a német irodalom elég tetemes része, meg mittomén, Kassák Lajos.
folyt. köv.

(lábjegyzet)

(Nem leszel kevésbé árva akkor, ha valaki olyannal vagy együtt, akit nem szeretsz.)

fogas kérdés

Ha valamiről (valakiről) minden indulat nélkül megállapítom, hogy felszínes és ostoba, akkor ez már a megítélés kategóriája?
Nem lehet, hogy puszta ténymegállapításról van szó?

értetlenkedős

Valaki magyarázza már el nekem - mint egy hat éves gyereknek, tudjátok -, hogy miért mindig a nőket sajnálják le, ha nem élnek tartós kapcsolatban?
Jójó, tudom, a kérdés ostoba, naiv és banális, meg egyéb csúf jelzős, nade mégis...a nők tehetnek erről a kétségbeesett kapcsolatvágyukkal vagy ez megint csak egy, az emberek fejéből egyszerűen kiverhetetlen sztereotípia?
A nők hisztérikus társfüggése persze nem ritka jelenség, bár számtalan férfit is ismerek, aki képtelen egyedül élni, de valljuk be, egy nőnek senki nem hiszi el, hogy nem akar együtt élni valakivel, míg a férfiaknál ez ugyebár mindig tök egyértelmű és inkább az ellenkezője a furcsa, hiszen én magam is meglepődve felkapom a fejem, ha egy huszonéves pasi így kezd egy mondatot, hogyaszongya "a feleségem".

Szóval, hogy is van ez?

helyzetjelentés

Kedden este leszámoltam a legkomolyabb hazugságommal*.
Bár fájdalmas és nehéz, de jobb lesz így mindenkinek.
És az igazság az, hogy most épp olyan jól vagyok, hogy kicsit félek magamtól.


Eh, mindegy is, az élet szép, sej.







*aki ezen most épp megsértődik, az legyen belátó és ne tegye

hétfő, október 29, 2007

bohózat

én és a proxy szerver

vasárnap, október 28, 2007

munkás

Amúgy egyértelműen istenkirály az új munkahelyem - vérprofi, asszem ezt mondják így -, jól szervezett, mindent remekül kitaláltak és rendszereztek, a szabályokat betartják, pontosan tudod mit várnak tőled és mit kapsz cserébe (egyedül a munkanaplózó szoftver aggasztó) és még szakszervezet is van...

levél

I've decided to change my life by changing myself...

doovde

http://www.youtube.com/watch?v=I6xk1z-8KAU
szeretem az életemet.

Rémálom a Váci úton

Azt álmodtam, hogy terhes vagyok és ezért kirúgnak a munkahelyemről.

szombat, október 27, 2007

gondolat-szó-tett azonossága

péntek, október 26, 2007

a magyarságtudat definíciója

irracionális ragaszkodás egy fikcióhoz

AA

Mi a franc történt már megint hogy ilyan sokat iszol? Valami bajod van?

Még jó, hogy iszom, te hülye. Alkoholista vagyok.

csütörtök, október 25, 2007

csüggedt

Mikor észreveszem, hogy valaki nem szeret - tudjátok, valaki teljesen ok nélkül, zsigerből és kisdobos becsületszavamra mondom, nem én kezdtem -, akkor mindig elszomorodom és próbálom azzal nyugtatni magam, hogy az erős egyéniségek, blablabla, de valahogy mégis rettentő rosszul esik, bár fogalmam sincs miért, aztán az előbb egy maratoni telefonbeszélgetés alkalmával arra jutottunk Micikével, hogy a roskatag önbizalom a felelős mindezért, ami meg végképp szomorú ugyebár, merhát nem kéne annyira a szívemre venni mindenféle lények véleményét - ha meg valaki szeret, azt le se szarod, jójó -, meg nem ártana némi objektív értékítélet magamat illetően, dehát én már csak ilyen vagyok, pedig igyekszem, isten bizony...

szerda, október 24, 2007

"spit out your bubble gum I wanna I wanna"

I think-I think there's too much burden
placed on the orgasm, you know, to make
up for empty areas in life.

slave to the wage

Érzem én, hogy boldog leszek az új munkahelyemen: az egyik cigiszünetben például egész istenesen tökön döftem egy kedves kollégámat a csocsóasztal egyik rúdjával.

reggel

nagy adag szomorúságra ébredtem ötkor, fölösleges leírni, dehát. nem küzdök, várok.
elmúlik.

kedd, október 23, 2007

"careful with that axe eugene"

Különben, így visszagondolva, van abban valami báj, hogy Enikővel a McDonald's-ban arról beszélgettünk, hogy egyes öngyilkosok baltával verik szét a saját fejüket.

****

az életem annyira üres és céltalan, hogy mostantól aztán nagyon magyarnak* érzem magam, ezzel el is töltöm a hátralévő időt.









***
majdnem dühös vagyok: egy egész hosszú bejegyzésem elszállt és csak ez a mondat maradt meg belőle...nem baj, igazából ez a lényeg.
* bármi más behelyettesíthető természetesen: vallásosnak, emósnak, kjúrosnak, nácinak, kommunistának, zsidónak, kínainak, nőnek, férfinak, anyának, kanosnak, szerelmesnek, etc

nagyon fontos

Na. Mosmár tényleg tök fekete a hajam.
Köszönöm a lehetőséget, csak ennyit akartam mondani.

hétfő, október 22, 2007

"Hello tourist du bist in Budapest, capitol of Hungary"

Gonda László arra szólította fel az ország lakosságát, hogy ha kell, élete árán is lépjen fel a kormány távozásáért, írja a Magyar Nemzet.

Meglep, hogy ilyen romantikus nép a magyar...élete árán, ollálá.

jövőkép

A US Voice-nál leszel? Én is dolgoztam ott, szerettem nagyon, bár teljesen elcseszi az ember magánéletét, mert olyan hülye időpontokban dolgoznak....

vasárnap, október 21, 2007

"e beteges szerelembe rettenetesen epedve belegebedek"

Amikor valaki azt mondja, hogy szeret, mindig késztetést érzek, hogy megmagyarázzam neki, ez csupán a tudat játéka, kellemetlen kis illúzió, buta szeszély, ostoba képzelgés, én meg amúgy sem vagyok szeretetreméltó, tehát érdemes lenne erősen elgondolkodnia elmeállapotát illetően. Egyes talpraesett egyedek ezen a ponton erősen elgondolkodnak és menekülőre fogják, ez pedig remek dolog, mivel ilyenkor épp azt kapom, amit eredetileg akartam: egy szép, kövér elutasítást.
Néha azért beadom a derekam és eljátszom, hogy szeretve vagyok...

Énnemtom, kicsit túldimenzionálja mindenki ezt a szeretés-dolgot, háddenem?

brühühű

TCPIPLANPANWLANP2PUSBMACNICUSBBIOSRAMROMCPUURLDHCPDNS-
VPNSAPLEDLCDHDUTPSTP





update: FTPIRCPOP3FDDICSMA/CDAUIDECLLCSNAP

update

Hófehérke rulez


(egyéb opció: http://images.buycostumes.com/mgen/merchandiser/20676.jpg)

"snaggy, shaggy, ratty, matty, oily, greasy, fleecy,shining, gleaming, streaming, flaxen, waxen, knotted, polka-dotted, twisted, beaded, braided"

Bevallom, úgy képzelem, hogy nagyon nehéz lilásfekete hajjal élni.
Az allergiapróba miatt ráadásul be kellett lilítani a könyökhajlatom, vagy vénám, vagy szóval arrafele valamit.
Tűfóbiám - vagy vénaiszonyom (énnnemtom mi lehet ez pontosan) - van, szóval ha akár csak megérintem a könyökhajlatomat (vagy mi ez), azonnal az ájulás környékez.
Na mindegy, csak azt akartam közölni, hogy a hajam egyre érdekesebb színű.
Amúgy meg a pingelést egy roppant perverz dolognak tartom...nem kell figyelni, ezt csak úgy, mintegy mellékesen, nohát.

lengőajtó*

Szörnyű problémáim vannak az elvárásnélküliséggel és utálom, hogy tök reménytelen megfelelően cselekedni úgy, hogy ne legyél közben szentimentális, a dühömmel meg végképp kezdenem kéne valamit.
Így kábé minden második gondolatom, hogy ugyan, hagyom a picsába az itt és most létezést, inkább beledöglök az összes kis hülye drámámba. Hihetetlen, hogy milyen nehéz megválni a nagy tragédiáktól, hihetetlen, hogy az ember mennyire retteg ezek nélkül, mert nélkülük minden olyan sivár - és az élet jóval lassabban telik -, a szörnyű sorstragédiák ugyanis olyanok, mint valami non-stop mozi, vagy akár egy saját, különbejáratú szappanopera.
Olyan nagyon igyekszem és persze éppen azt nem szabad.
*elég ha én értem

hétfő, október 15, 2007

"akkor is, ott is, örökre"

Múlt héten, még a szabad életemben, amikor megkaptam a szabaduló papírjaimat, szokás szerint elmentem a szigetre bámészkodni, sütött a nap, én Cure-t hallgattam, előbb meg akartam halni, aztán gondoltam, sírva vigad, vettem egy fröccsöt és a tb-s kiskönyvemmel a kezemben - azt hiszem olyan voltam, mint egy nagyon szar magyar művészfilm - azon töprengtem, hogy egy csomó embernek van ilyen még akkor is, ott is, örökre szeretős embere, aki bármit csinál, bárhova kerül, bármit tesz ellene, valami eszelős, rögeszmés módon ragaszkodik egy teljesen eltűnt szerelemhez. Én kevéssé romantikus módon őket hívom tartalékosnak...

boxos levél

egyszer, bennem turkálva, a nőgyógyász hirtelen lelkesen felkiáltott: "milyen szép, egészséges méhszáj!" egészen sokkoló élmény volt, komolyan. kéne is erről naplót írni...

helyzetjelentés

Énnemtom van-e még egy ember a világon, akit az anyja úgy üdvözöl a telefonban, hogy "Szia Mokár", na mindegy, igazából nem erről akartam beszélni, hanem az új életről, amiben - nagy megelégedésemre - egyelőre minden tök profi, leszámítva azt a csekélységet, hogy a háeres kisleány a szentört - centre, tudjátok, na - , szentre-nek ejti, egy szép magyar e kíséretében vidáman ropogtatva az r betűt, ami kissé sérti a fülemet nyolc órán át, nade sebaj, mer a kis osztálytársaim - jóvanna, olyan ez is mint egy gimnáziumi osztály - helyesek és úgy nézem, az össz IQ-juk is meghaladja a kettőt - manapság kevéssel is beérem, úgy bizony -, nade tényleg, vannak rezzenéstelen arcú IT-s fiúk, meg minden...(kicsit hiányzik a szőke, kék szemű GE-s sex object-em, dehát az élet lemondásokkal jár).
Szeretném elmesélni még azt is, hogy rájöttem, egy cégnél fogok dolgozni a szomszéd fiúval, aki életét kockáztatva, picsa részegen átmászott a hegyes rácsos kapun tavaly nyáron csak azért, hogy hajnalban megdughasson.
Örömmel jelentem továbbá, hogy az állatorvos szerint Fanni bőre száraz, én viszont roppant fiatalos vagyok úgy érzem: ma leszólított egy maximum húsz éves fiú az utcán...jójó, tudom, bazmeg, nyilván az idősebb nőket szereti.
(Most egyébként azért felröhögtem, már ne is haragudjatok.)

vasárnap, október 14, 2007

"A kurvák faszát!"*

Írt egy tanítványom, hiányol, szeret, én voltam a legjobb, a mostani tanáruk szörnyű, nélkülem az angol borzalom, horror, satöbbi, satöbbi...nade.
Az igazgatónak van pofája azt terjeszteni, hogy én mondtam fel, hát bassza meg. Bárcsak botrányt csináltam volna ebből az egészből!
A konfliktuskerülő úristenemet, shite.








*bocs, ez idézet, tesó fizika tanára üvöltötte anno, mikor felelősségre vonták, amiért valakinek beírt egy hatost a naplóba...

vasárnap

Nem járunk újra együtt?
Nem.
De miért? Nem is emlékszem milyen volt veled.
Na, éppen ezért nem.
Pedig tök jó lenne, én újra elkezdenék rendszeresen inni, te pedig nap mint nap bőgnél. Na?
................

Különben meg épp azt énekelte a fülembe Brian Molko, hogy remember me, special dreams, amikor egy nagyon újpesti fiú szippantott egyet a higítós zacskójából.
Néha azért nem bánom, hogy én én vagyok.

szombat, október 13, 2007

buli

Azért nem megyek boxos bulira, mert manapság már kihányom azt a piamennyiséget, amivel el tudnám viselni...

spleen

Hiába rövid az élet, még mindig túl hosszú.

"I wanna be much more like you"

Azért nem mondhatod, hogy rossz volt velem...Na jó, a téli depressziók idején biztos nem volt könnyű, az igaz. És hát igen, ott volt ugye az őszi melankóliám, de a tavaszi meg a nyári lehangoltság már csak apró kellemetlenség a másik kettőhöz képest, nem?

M. Coelho-ról

Ha nem lennék ennyire jólnevelt, akkor repesve körbefosnám őt egy esetleges író-olvasó találkozón.

csütörtök, október 11, 2007

üzemorvosi*

Letagadtam az összes traumatizáló baj(oma)t: a családban előforduló változatos elmebetegségeket, a szívbetegségemet és az abortuszaimat (milyen kérdés ez már, hogy Ha volt, akkor miért? Faszom. Hát például azért, mert a pasim arról beszélt amíg terhes voltam, hogy ha esetleg nem maradnánk együtt, akkor a labilis lelkiállapotomra hivatkozva elperelné tőlem a gyereket...különben meg nem szeretem a gyerekeket (macskát szeretnék szülni), tetszik érteni? Vajon kielégítő lett volna nekik ez a válasz?)
Egyedül a kurva mandulaműtétemet, meg a rejtélyes elájulásaimat tartottam szalonképesnek. Kiderült továbbá, hogy szarul látok a bal szememre és olyan alacsony a vérnyomásom, hogy szinte nincsen is.
Hogy mik vannak és hogy kell vigyázni...
* (Nade mégis milyen üzem?)

cold light

Megint Cure-t hallgattam a napon, aztán azt gondoltam ideje kimúlni, de félúton meguntam, jó a kedvem inkább, sej.

kedd, október 09, 2007

"Life as it is"

Iszonyú nagy szerencse, hogy egy csomó dolgot valami másra lehet kenni és mindig beszélhetünk elfojtásról, gyerekkori fájdalmakról, játszmákról, felnőttkori traumákról és csalódásokról, satöbbi, satöbbi.
Merhát micsoda világégés lenne az, ha az emberek úgy értelmeznék a szavakat, ahogyan azok elhangzanak? (Ez persze feltételezi, hogy az igazság hangzik el, ami ugye egy másik szép fikció.)
Mi lenne, ha nem magyaráznánk mindenféle titkos dolgot a kimondott szavak mögé, ha nem kezdenénk olvasni a sorok között? Hogy is?
Life as it is.
Ammeg nagyon kevés. Vagy inkább túl sok.
Mindenesetre tiszta.
Hümm.

fontos

Még mindig döbbenetesen jól főzök.

hp

A sötétbarna festéktől a haj fekete lesz. Ha a nap kiszívja, a fekete közönséges barnásvörössé alakul. Szarul nézek ki, na.
Kérem vissza a téglalap alakú fülbevalóm párját. Aztán valaki vegyen nekem új cipőt, egy hétig munkanélküli vagyok, tudjátok, ilyen szerencsétlen izé. Nem kell drága cipő, csak szép legyen...mégis férjhez megyek, nem lehet ezt pénzzel bírni, bassza meg.

hétfő

Nagyon egyszerű volt az egész, meg is sajnáltam a főnökömet, ahogy gondterhelt arccal ült a nyomi irodájában és úgy nézett ki, mint aki még soha nem aludt.
Elmész? El. Megkérdezhetem, hogy miért? Közelebb, nem műszakos, jóvanakkor, sok sikert, hello.
Kis kollégáim szomorúak voltak - időközben rájöttem, hogy arra tartanak, amire pl tesóék: én vagyok a bohóc, tegnap is kellett brit akcentussal turbina alkatrészekről beszélnem, hogy röhöghessenek -, meg is hatódtam, na ugye, erre milyen jó volt ez az egész: nemcsak képes voltam közösségben létezni, hanem szerettek is, sőt, meglepő módon én is szerettem őket.
Mostan meg gyorsan megnézem az összes filmet a világon, aztán jövő héten egy újabb élet, ollé.
Ez itten egy remek darab: http://www.imdb.com/title/tt0465551/
Judi Dench ugye amúgy is nagy király, viszont hibbant, leszbi vénkisasszony töritanárként igazán hiteles, bár kissé sablonos helyenként, dehát.

vasárnap, október 07, 2007

helyzetjelentés

Az ilyen Disturbia-féle filmekben azt szeretem a legjobban, hogy miután a főhős minimum két embert brutálisan meggyilkolt és felfedezte a szomszéd hullagyárát, sőt, véletlenül bele is zuhant egy rothadó hullákkal teli verembe, a film végén, poszt-traumás megőrülés vagy minimum katatónia helyett boldog szerelembe esik és úgy vigyorog, mintha mi sem történt volna.
Amúgy meg van még raktáron egy remek párbeszédem:
Nem szülsz nekem dédunokát, kislányom?
Nem.

szombat, október 06, 2007

isten és a botja

Baromira nem szeretném, ha meggyilkolnának, ez azért érthető nyilván. Nekem mondjuk egészen speciális gondjaim is vannak ezzel: amilyen az én formám, bizonyára valami rejtélyes gyilkosságban emésztenének el, a testemet elásnák és mindenféle randa férgek rágnák az arcom, majd a Spectrumon vagy a Discovery-n izgalmas műsorban tárnák fel az eset részleteit és az eltorzult arcomat és testemet mutogatnák egy órán át a tévében.
Tudom mit beszélek, tegnap éjszaka egy rútul megfojtott nőről volt szerencsém valami remek műsort megnézni és hát amikor először mutatták a holttestet, szégyenteli módon az első gondolatom az volt, hogy szegénynek milyen szőrös a lába...jóvanna, cserébe rémálmom volt, valami szakadékok fölött kellett köteleken lecsúsznom nemtomhova, mikor felébredtem, nyüszítettem a félelemtől.
Így megy ez.

péntek, október 05, 2007

ahogy a dolgok vannak

A betegség - tudjátok, az ilyen nyúlós, otthonülős, mitkezdjekmagammal náthás vacak - sokmindenre rádöbbenti az embert. Például arra, hogy Patricia Highsmith unalmas fos, a Radiohead bosszantó nyavalygás és hogy a rovarok szerelmi életéről szóló műsorok is egész könnyen megunhatóak.
Amúgy meg azóta vigyorgok, mióta bejelentettem telefonon az egyik főnökömnek, hogy felmondok hétfőn. Hála istennek sokkolta a hír, oh yeah.
Nem tehetek róla, tetszik, hogy nem mindig én szopok.

régi nóta

Nem is tudom.
Undorítóan önző vagyok. Nem nagyon érdekel senkise. De úgy frankón.
El is felejtem, hogy léteznek, nincs is szükségem rájuk - mittomén kikről van szó, az úgynevezett barátokról, szerelemszerűségekről, utánfutókról -, ha hívnak valahová, általában csak udvariasságból megyek, de a pokolba kívánom az egészet.
Régen sem volt ez máshogy, csak akkor sokkal többet hazudtam. Így lettek kapcsolataim, barátaim, ismerőseim, tanítványaim, csatlósaim.
Most, hogy már nem tartom a látszatot olyan fontosnak - franc tudja miért, valahogy sikerült megtanulnom egyedül létezni; sőt, olyannyira sikerült, hogy általában nincs is kedvem senki máshoz a macskán kívül, aki ugye speciális társ, nyilván ezért szeretem annyira -, mindenki mástól azt hallom, hogy ez nem normális dolog, ezért időnként aggódni kezdek és hagyom magam szeretni, meg szocializálni.
És hogy miért foglalkoztat annyira ez a dolog? Talán mert nagyon sokat hallom, hogy az ilyen ember abnormális. Egy kapcsolatfób nő, aki ennek ellenére időnként a társfüggés jeleit mutatja és ezáltal fölösleges ügyekbe keveredik, aki tulajdonképpen elég sokmindent kezdett már az életével, de társadalmi szempontból ugye semmit (férjhez menni, csont nélkül szülni, ez a jelszó, ejnye) az abszolút ufószerű.
Mert legalább akarnék szülni. Meg férjhez menni. Meg családot menedzselni. Csak mondjuk nem sikerül. Akkor ugyebár lehetne sajnálkozni, hogy szegény ronda, meg szerencsétlen, meg nem alkalmas.
Na de én nem is akarom ezeket.
Jójó, tudom, igazából akarom, csak elfojtom, nem veszek róla tudomást, meg ilyenek. (Ne is mondjátok, meg is vagyok én fejtve könnyen.)
Persze valószínű, hogy azért sem akarom ezeket, mert alkalmatlannak érzem magam: nem tudom például elképzelni, hogy lenne olyan kapcsolat amiben létezni tudnék és olyannyira biztonságosnak gondolnám, hogy gyereket szüljek - a házasság témában vicces módon iszonyú konzervatívan gondolokodom: ha már úgy döntünk, hogy férjhez megyünk, ráadásul kibaszott komoly felelősséget vállalunk egy gyerekkel, akkor kutya kötelességünk bármi áron kitartani.
Ha pedig azt gondoljuk, hogy nem vagyunk megfelelőek erre a szerepre, akkor vállani kell a következményeket: egyedül maradni és nem szülni.
(Mennék már újra dolgozni; megint túl komolyan veszem magam.)

csütörtök, október 04, 2007

munkásos

Ma kaptam egy remek állásajánlatot, ami úgy hiszem igazán testhezálló lenne, a neve alapján mindenképp: angol nyelvű bonyolító.

sucker love

Bocsássatok meg, hogy ezt mondom, de sajnos be kell látnom - és jó lenne, ha ti is belátnátok, feleim -, hogy a szerelem borzalmas dolog.

önvallós

Önvizsgálatot tartottam.
Nem vagyok megbocsá(j)tó - sehogyse tetszik nekem ez leírva -, úgyhogy nem érdemes engem bántani: soha egyetlen sérelmet sem felejtek el és ha valaki bánt, hát azt aktívan utálni kezdem. Persze elvileg tudom én, hogy ez nem jó, de gyakorlatilag kicsinyes, hiú és sérülékeny vagyok. Persze néha mindennek az ellenkezője is igaz. De valójában nem.
Legalább annyira racionálisan élem az életemet, mint a macskám, sej. És tényleg. Nade nem is.

Na, inkább el.

elvetett kocka

Most, hogy a közelgő - és várhatóan némileg szentimentális - búcsú elhomályosítja a tisztánlátásomat, nehezen tudom eldönteni, hogy tényleg olyan szar a munkahelyem, vagy én vagyok különlegesen nyughatatlan...

fölösleges post

Remek, remek, kiváló cimkéket kapok: férfigyűlölő, depressziós, mániás depressziós, vagy nemes egyszerűséggel csak bolond. Helyes, szilárdítsunk csak meg minden pillanatnyi - vagy akár hosszabb - állapotot, helyezzünk dobozokba mindent és mindenkit, nyilván ettől tudunk csak tájékozódni.
Ha lesz rólam újabb értékelés, szeretném ha szólnátok, én addig rendellenesen tök máshogy viselkedem majd, oké?
Mindig mondtam, hogy érdemes keveset beszélni.

(Fasznak írok és mondok bármit, de tényleg.)
PS.: Írtam erről egy kurva hosszút, de elszállt, nem is baj...jójó, dühömben mingyár kitépem a hajam.

munkás

Egy geci főnök nagyon gonosszá teheti az embert: én például máris azt latolgatom, hogyan tudnék úgy felmondani, hogy minél nagyobb problémát okozzak a cégnek, persze ez nem lesz nehéz, mert állítólag nagyon számítanak rám jövő héten, amikor is lelépni szándékozom.
Hogy miért vagyok ilyen gonosz? Hát, talán mert ők is aljas módon, türelmi idő nélkül rugdalnak (és konkrétan ki is rúgták három kollégámat) ki bárkit, aki valamiért nem tetszik nekik. Csak apró bosszú az enyém, merhát mindenki kábé azonnal pótolható (megjegyzem ez is elég gusztustalan), de a lelkemnek azért jót tesz.

kedd, október 02, 2007

helyzetes

Mókás volt, ahogy az orvosi rendelőben a stramm, életvidám öreg nénik a botjukkal ütlegelték egymást és a sorszámokon huzakodva rikácsoltak, én meg majdnem lefordultam a padról, ahol kábultan figyeltem a nálam jóval egészségesebb és nagyjából negyven évvel idősebb asszonyságok harcát az orvosért.
Időnként hörögve köhögtem, ekkor tisztelettel néztek rám: úgy tűnt, irigyelnek, amiért jogosan vagyok jelen a körzeti orvosnál. (Különben össze is kevertem a hármas nénit az ötös nénivel - énnemtom, ezek a nénik nagyon hasonlítanak, hát nem? -, ezért vagy fél órával később jutottam be.)
Amúgy kedves munkahelyi barátnőm könyörgött, hogy egy héttel később mondjak fel, mert jövő héten elvileg én helyettesítem a tím lídet (elég szánalmas ez így fonetikusan, úgyhogy marad), szóval aszongya, hogy: kurva sokat röhögnénk, ha te lennél a főnök.

hehehe

Felvettek a szomszédba. Úgy értem lesz egy másik munkahelyem.
A szomszédban. Pénzér. Nohát.
Tulajdonképpen nem is vagyok szerencsétlen nyomorult, nemdebár?
Hehe.

hétfő, október 01, 2007

feljegyzések a náthások birodalmából

Mostantól még neked is fel kell kötni a gatyádat, ezt mondta nekem vileader, merhogy ugye még mindig naponta ki akarnak minket rúgni, pedig bazmeg én vagyok az érinthetetlen angol nagyhatalom, úgyhogy esténként rémülten állást keresek a neten, valahogy nem szeretem a konstans gyomorgörcsöt és migrént, amitől a munkahelyemen szenvedek; na jó, nem, azért a rémült szó nem az igazi, sőt, komoly túlzás, mert valahogy nem félek soha semmilyen változástól igazán, inkább érdekel, hogy mi jöhet még, szóval mondjuk inkább, hogy fásultan próbálok valami jobbat találni, így kábé olyan rutinnal, mint ahogy a metróra felszállok -, amúgy meg dög beteg vagyok, holnaptól itthon féltem az állásomat (félti a halál, to be honest) és még így dögrováson is eszembe jut az a remekbe szabott mondat, hogyaszongya a szex nagyon látványos dolog.

csütörtök, szeptember 27, 2007

"nőnek lenni jó"

Oké, szedjük akkor össze.

Lenéznek, ha háziasszony vagy (gyerekekkel): nőként, emberként, érző lényként, intellektusként nyilván nem sokat érsz, ha a dögunalomra rendezkedsz be.

Lenéznek, ha a karriered építgeted: nyilván frigid/meddő/borderline/passzív agresszív/ronda/ostoba/bármi más kellemetlen vagy.

Lenéznek, ha szingli vagy karrier nélkül:a karrieristára vonatkozó kitételek ebben az esetben mind igazak rád, csak pénzed sincs.

Lenéznek, ha kefélsz össze-vissza, hisz ribanc vagy, nem vitás: egy önző, lusta, szánalmas kurva, aki örülhet ha legalább megdugják.

Lenéznek, ha rossz kapcsolatban élsz: egyértelműen vesztes vagy, a kapcsolatod szánalmas kompromisszum, egy ilyen fád (!!) ribanc csak ilyet képes fenntartani, hát nem?

Lenéznek, ha jó kapcsolatban élsz: unalmas, megalkuvó, buta lúzer vagy, ez napnál világosabb, nyilván megcsalnak, kihasználnak, majd eldobnak, mégis mire számítottál?

Valamiért mindig az jut eszembe, hogy "Légy, ami lennél: férfi".

levél

Nem szeretek idegenekkel lefeküdni, csak ha muszáj, amúgy meg biztos van velem valami, mert Doors-t hallgatok, pedig már 15 évesen is iszonyodtam tőle.
A kollégáim hullanak mint a legyek - tegnap már a harmadik új embert rúgták ki -, én meg azt dúdolom minden reggel, hogy I want to take a bath with you and wash the chaos from my skin.

Best regards,

A legremetébb

szerda, szeptember 26, 2007

"empátia, gyerekek, empátia"

Nyilván szomorú, de kifejezetten tetszik, amikor politikusokat vesznek őrizetbe.

"a dolog az van"

Az úgy volt, hogy tegnap jöttem haza - nagyon jöttem, ahogy az István mondaná - és azon gondolkoztam, hogy nem lehet, hogy az ember tulajdonképpen mindig csak a saját hiúságának a rabja, mikor állítólag szerelmes valakibe, mert valahogy úgy látom, hogy az embereket a legritkább esetben érdekli igazán az, akivel együtt vannak, sokszor inkább olyan, mintha meg akarnák oldani az életüket - főleg a nők: van pasim, van jövőm, elképesztő.
Mert ha tényleg a másikat akarnánk, úgy igazán, akkor nem lenne ez a csikicsuki, hogy ha én akarom, akkor te nem, de ha te is akarod, akkor én elmenekülök gyorsan, nem igaz? Nem, nem hiszem, hogy mindenki ennyire tudatosan önvédő játszmázik, vagy ha igen, hát sírva hányok.
Amúgy meg az várt itthon a tévében - úri móka, ahogy mondjátok -, hogyaszongya Aranka figyu, egy kulturált ember nem verekszik...Dehát tudom én azt, Mónikám.
(Különben pedig egész úton hazafelé zavartan szorongattam egy nagy csomag randa rózsaszín klotyópapírt és nagyon koncentráltam arra a fontos mondtara, amit M mondott egy zűrzavaros éjszakán: Mért lenne ciki klotyópapírral mászkálni? Szerinted van olyan ember az utcán aki még sosem szart?)
Van ám slusszpoén is: holnap állásinterjúra megyek a szomszéd házba. Jóvan, mit néztek? Csak passzióból, fehérgalléros rabszolga vagyok még mindig, háhogyne.
Hát így.

vasárnap, szeptember 23, 2007

persze

Szép vagyok én?
Persze.
Szép a szemem?
Persze.
Szép a szájam?
Persze.
Tetszem neked?
Persze.
Akarsz engem?
Persze.
Együtt leszünk?
Persze.
Mindörökre?
Persze.
Ásó, kapa?
Persze.
És nagyharang?
Persze.
Esti séta?
Persze.
Folyóparton?
Persze.
Van-e bukszád?
Persze.
Ki van tömve?
Persze.
Ágyba bújunk?
Persze.
Mindig így lesz?
Persze.
Lesz vacsora?
Persze.
És, gyertyafény?
Persze.
Kuki fagyi?
Persze.
Fasz-szopóka?
Persze.
Rágógumi?
Persze.
Coca Cola?
Persze.
Vattacukor?
Persze.
Hadd, ragadjon?
Persze.
Mész dolgozni?
Persze.
Mikor jössz meg?
Persze.
Nem túl korán?
Persze.
Egy nagy házba?
Persze.
Lesz-e pénz is?
Persze.
Kéne, ruha!
Persze.
Fehér fogsor!
Persze.
Egy, kis parfüm!
Persze.
Arany nyaklánc?
Persze.
Arany gyűrű!
Persze.
Tíz pár cipő?
Persze.
Egy, jó kocsi!
Persze.
Lehet, más is?
Persze.
Korsó, pohár?
Persze.
Köcsög, hordó?
Persze.
Lesz, szerelem?
Persze.
Féltékenység?
Persze.
És, ha kurva?
Persze.
Nemi beteg?
Persze.
Lehet, bajod tőle?
Persze.
Kell a faszom?
Persze.
Itt a haver!
Persze.
És, a húgod?
Persze.
Megdughatom?
Persze.
Lehet, férfi?
Persze.
És, ha nő is?
Persze.
És, ha más is?
Persze.
Lehet, kecske?
Persze.
Vadszamár is?
Persze.
Kell egy pofon?
Persze.
Hasbarúgás?
Persze.
Taknyon csúszás?
Persze.
Lila foltok?
Persze.
Szíven döfés?
Persze.
Egy, kis, nagykés?
Persze.
Akarsz élni?
Persze.
Miért nem halsz meg?
Persze.
Mit akarsz még?
Persze.
Mindent akarsz?
Persze.
Hát, megkapod!
Persze.
Jó, lesz ez így?
Persze.
Akkor rendben.
Persze.


http://www.kancso.hu/zenek/repeta%20csokolom%20zenekar.mp3

scandalous

Mókás volt figyelni ahogy megrándulnak az arcok amikor azt mondtam, hogy: Én nem akarok gyereket.

péntek reggeli

A Pasi, Aki Tetszik Nekem: Te meddig szoktál együtt maradni valakivel?
Molly: Hát, ez teljesen változó, de azért általában sokáig vergődöm egy rossz kapcsolatban is, majd hirtelen lépek le, sokszor akkor, amikor épp rendbe jönnek a dolgok.
(Gondolatban pedig hozzátettem: tudod, én ezt úgy szoktam, hogy módszeresen szétbaszom a kapcsolatot például úgy, hogy hangoztatom, hogy engem nem szeret senki, remekül kiprovokálva ezzel valami egészen brutális elutasítást, majd amikor elértem a célom, a kialakult helyzettől megrettenve visszakozok, de ekkorra általában már minden teljesen szarrá megy és a közös életünk maga a pokol. Hogy ez mire jó nekem és miért csinálom, azt nem tudom, de egyértelműen érzelmi csőd vagyok. Hiába vágyom kétségbeesetten arra, hogy szeressen valaki, egyszerűen alkalmatlan vagyok erre a szerepre. Amúgy meggyőződésem, hogy valójában nem akarok együtt lenni senkivel és minden ezért van így ahogy van.
Amúgy mi a fasznak kérdezgetsz te tőlem ilyeneket?)

házassági hirdetés

Ezúton keresem olyan akárki ismeretségét, aki egy szavamat sem érti. Válaszokat az 'Egész biztos, hogy boldogok leszünk' jeligére várom a kiadóba.

nyaff

Valamelyik nap álmomban porszívóztam. Aztán nem rágtam a körmöm. Meg volt olyan is, hogy a macskát simogattam. Most, ezen az alkohol miatt nem alvós éjszakán az istennek nem emlékeztem az egyik kamuregemre...Egyszerű lélek vagyok, akárki akármit mond. Amúgy meg már elfelejtettem, hogy ennyire szar a másnap: olyan depressziós vagyok, hogy lassan bekapom a gázcsövet.

szombat, szeptember 22, 2007

van egy macska

szeret.









Még mindig jobb, mint egy elkúrt házasságban két gyerekkel...

"not just a bit but big time"

Soha senki nem fog legyőzni, csak aki idő előtt lelép.




Menjen mindenki isten hírével, bazmeg.

PS.: Egyébként meg annyit ittam, hogy lassan lehányom a monitort.

Szétesős szép szombat este, sej.

csütörtök, szeptember 20, 2007

helyzetjelentés

Miért tetszik nekem valaki olyan, aki semmilyen értelemben nem tetszhet nekem?
Ez csak kémia, vagy vajon mégis van benne valami ami miatt vonz? Fogalmam sincs.
Macskamán, ez lehet az oka...(kínomban nem tudok mást kitalálni)
Na mindegy, mindenesetre rémisztő a felismerés, hogy valószínűleg én is tetszem neki - fuck - merhogy ilyenkor jönnek a nehézségek ugyebár.
Jójó, az egésznek semmi értelme - több unalmas oka is van ennek - de akkor is. Érteni akarom magam, nohát.
Amúgy mindig vigyorognom kell mikor telefonon beszélünk az amerikaiakkal, mert Johnjohn régebben azt mondogatta, hogy annyira szexis a hangom mikor angolul beszélek a telefonban, hogyaszongya: It gives me a hard on. Well.
Aztán meg végig az motoszkált ma a fejemben, hogy egyesek, akik bort isznak és vizet prédikálnak, istennel, magyarságtudattal, feleséggel, gyerekkel és kutyával parádéznak, elég igazságtalanok valakihez, akit valamilyen rejtélyes és megmagyarázhatatlan okból kifolyólag - a tisztaságuk nem engedi bizonyára - minduntalan kihagynak az általuk folyton emlegetett illusztris névsorból.
Nos, őt úgy hívják, hogy szerető.