Ma költözünk Pisába. Két éven belül ez lesz az ötödik lakás, ahol lakni fogunk.
Tegnap, mikor Marci repülőjegyet nézegetett Budapestre (kiderült, hogy repülővel csak brutál drágán és bonyolultan mehetünk haza karácsonykor, úgyhogy felmerült, hogy Marci éjjel hazavezet minket - ez egy tíz órás út, kizárt, hogy nappal az überhisztis Léna kibírná, már New Orleansba jövet-menet is iszonyú balhékat csapott), akkor azt nyivákoltam neki, hogy én az elkövetkező húsz évet egy szobában üldögélve szeretném tölteni. Erre ő megkérdezte, hogy mikor bántam meg először, hogy feleségül mentem hozzá...
