hétfő, április 29, 2013

"Amit reggel raktak, estére leomlott, Amit este raktak, reggelre leomlott"

Azt akartam még nyavalyogni, hogy itt minden tiszta penész, mert mindig minden nedves, valahogy mintha alulról ázna a ház (a gyerekszobában a laminált padló egyszer csak felpúposodott - már el is képzeltem, ahogy előjön onnan a fehér néni és a kalapos bácsi...)
És hiába törölgetem, dörzsölöm, folyton újra jönnek a foltok, képzelem milyen egészségtelen egy ilyen lakásban lakni, persze főleg a gyerekek miatt aggódom, kit érdekel az én tüdőm...bár ez egyébként hülye gondolkodás, mert valakinek fel is kell nevelni őket, szóval de, most már az én tüdőm is aggaszt, öröm átgondolni a dolgokat, én mondom. 
Aztán még azt is akartam nyavalyogni, hogy a ruhák se száradnak meg soha - csak bebüdösödnek pár nap alatt és moshatom őket újra és nem száradnak meg és moshatom őket újra, stbstb -, pedig ha valakinek, hát nekünk rengeteg a szennyesünk, mert a gyerekek koszolnak ügyesen, ahogy igazi gyerekekhez illik.
Én tudom, hogy szerintetek a szárítógép úri huncutság, de a sushi meg az angol nyelv mellett az hiányzik a legjobban az amerikai életemből.
Asszem most más hiszti hirtelen nem jut eszembe, egész gondtalan vagyok, nem?


PS.: Szerintem ez egy nagyon érdekes blog, nézegessétek.