péntek, július 25, 2014

Ahogy a dolgok vannak


Persze nem is én lennék, ha végül nem sajnáltam volna, hogy hazajövünk, pedig sokkal fáradtabb vagyok, mint mikor elmentünk, de gondolom ez most még nagyon sokáig így lesz. 
Sokat szapulom magam az elvágyódós, szívfacsarodós természetem miatt, de tegnap rájöttem, hogy jó ez így, mert bár sokszor nem érzem jól magam helyzetekben, de már akkor mindent megszépít a messzeség, ha csak öt percre távolodom az élménytől; szóval azt hiszem, a Végső Nagy Összegzéskor én csak szépről és jóról fogok beszámolni.

Btw szép és jó: a gyerekek fantasztikusak, komolyan: egy nyekk nélkül ülték végig mindkét hat órás utat, le a kalappal előttük.