Én már rég tudom, hogy a két gyerekem épp olyan, mint a két (valaha volt) macskám: Léna egy az egyben Fanni. Kedves, simulékony, rendíthetetlenül szeret és bújik és cuki, de Marcus, Marcus olyan, mint Fülöpkém volt: olyan kis különc, furcsa, vad, kicsit őrült, akit újra meg újra meg kell hódítani, akinek a kedvességéért folyton küzdeni kell, de ha néha kicsit megszeretgeti az embert, az mindennél csodálatosabb.