Végül győzött a józan ész: nem vállaltam el.
Kb ezerszer átrágtuk oda-vissza, hogy mi hogy lenne ha bejárnék dolgozni a városba és nem gyalog tíz percre lenne a munkahelyem (bár szeretném is! Annyira ideális), de aztán egyértelmű lett, hogy maradok a fenekemen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése