hétfő, június 04, 2007

helyzetjelentés

Szerintem tuti, hogy az okozta a furcsaságokat, hogy E telecigizte a szobát: reggel fogalmam sem volt hogy hol és ki vagyok.
Amúgy meg ki volt az a szerencsétlen aki kitalálta, hogy az ellentétek vonzzák egymást? Én csak és kizárólag olyan embereket tudok igazán szeretni, csak azokkal tudok (viszonylag) sokat együtt lenni- senkivel nem tudok sokat együtt lenni, szükségem van egyedüllétre -, akik hasonlóak minden tekintetben: hasonló az értékrendjük, gondolkodásuk, ízlésük. Az olyan embert meg külön szeretem, aki a kis buta, zűrzavaros érzéseimet is jól érti.
A boxnak pár kedves nőt biztosan köszönhetek; azon gondolkoztam valamelyik nap, hogy ha a boxon kapcsolatképtelen férfiak vannak, akkor nyilván az ott lévő nőkkel is baj van és most már tudom is, hogy mi - ez valószínűleg a fiatalabbakra igaz -, a szabálytalan, női sorsuk ellen lázadó nők boxolnak, persze a felmérésem nyilván nem reprezentatív, de akivel csak találkoztam, mind érdekesen - néha furcsán - szabálytalan volt. Jóvan, ez nem korszakalkotó felismerés, csöndbe legyetek.
Na mindegy, mennem kell dolgozni, úgyhogy itten van gyorsan a konklúzió: éjjenéjjen E.

vasárnap, június 03, 2007

oldalas

Annyira idegesít már ez az egymásra mutogatósdi - "én jobboldali vagyok, te meg köcsög baloldali, hogy dögölnél meg"-, hogy én ezentúl sokoldali leszek.
A szerencsétlen kockafejűek meg mutogassanak halálukig.

szerelmes

De ha a szerelem csak civilizált elnevezése a kangörcsnek (nőknél ezt nemtom hogy hívják, a horny milyen jó, lám, lám), akkor miért nem leszünk mindenkibe szerelmesek?
Mert ha például magamból indulok ki: mivel szexuálisan némileg túlfűtött vagyok (egyébként szerintem igazából csak kurva kíváncsi) és úgy kábé mindenkiről eszembe jut, hogy milyen lenne lefeküdni vele - gondolom ezzel még sokan így vannak, csak nem illik beszélni róla -, akkor miért vagyok én átlag tíz évente egyszer szerelmes?
Aztán ott van még az a helyes kis közhely, hogy a szerelem illúzió, jó, jó, oké.
De ha ezt a kijelentést olyan kontextusban vizsgálom, hogy minden csak illúzió, akkor a szerelem az illúzióbb?

He?

A zombikat lelövik, ugye?

Tiszta zombi vagyok mióta nem alszom ki magam és minden nap órára kelek: egyfolytában álmos vagyok, fáj a fejem és alig tudok gondolkodni.
Nem is gondoltam, hogy ennyit számít, hogy folyton kényszerítem magam az ébredésre.
Lehet, hogy mégis el kéne menni nyaralni, francbamár. Vagy megvárni míg végképp bekattanok - éjjel valami patkányokról álmodtam, akik fel akartak falni -, akkor ugye már itthon is mindig izgalmas lesz az élet...

szombat, június 02, 2007

a macska és egy boxos pasi

Egy kedves boxos ismerősöm vett Fanninak öt különböző macskakaját csak úgy - nem ismerjük őt személyesen, hümm -, de mivel állítólag nem lelkesedtem eléggé, az ötből csak hármat akar Fanninak adni és el is képzelte, hogyan vitatom meg az ügyet a macskával:

molly: csak hármat küld, mert rosszul fogalmaztam.
fanni: mit?
molly: mindegy. hármat ad az ötből.
fanni: köcsög. biztos kutyapárti.
molly: nem tudom. mi legyen fannikám?
fanni: hülye a gyerek?
molly: asszem, miért?
fanni: akkor előre tolunk téged sánc jelleggel.
molly: vagyis? mi a szart akarsz?
fanni: hívd meg egy sörre.
molly: a nénikéd. miért én? a te kajád. neked vette.
fanni: egen és szerinted én mit csináljak? hívjam fel és doromboljak? ő meg faxon elküldi a cimkéjüket?
molly: de én nem akarok vele sörözni.
fanni: nyugi, isztok egyet, szajrét előtte elkéred. aztán kértek egy második kört. onnantól úgyis ő fizet, ha ilyen pacskerszájú langylovag, aki nekem vesz kaját a dm-ben. vadromantikázik a macskakajával. öööhhrr, mindjárt behányom a szőrlabdát..
molly: jó de előbb megcsinálom ezt a határidős izét.
fanni: tőőőlemmm...

shopping and shocking

Iszonyodom a vásárlástól, mindig is utáltam - csodálkozva szoktam hallgatni a férfiakat, akik panaszkodnak, hogy a nőjük állandóan arra kényszeríti őket, hogy ruhákat vegyenek nekik -, de sajnos most az összes ruhám kezd szarrá menni, így kénytelen vagyok ruhákat bámulni kirakatokban (ez azért is szörnyű, mert nekem kábé semmi sem tetszik), kényelmetlen próbafülkékben belegabalyodni a nadrágomba, órákig várni idióta csajokra ugyanezen próbafülkék előtt és fásultan bámulni ahogy a barátnőjük előtt illegetik magukat az idei divat szerinti förtelmes és leginkább a dédnagymamám otthonkájára emlékeztető virágos ruhákban, nem túl kedves eladó kisasszonkáknak beszámolni a próba eredményéről, majd hosszas és eredménytelen keresgélés után szomorúan megállapítani, hogy semmi olyat nem kapni ami tetszik, illik hozzám, és még jól is áll.
A mai nap konklúziója: olyan pasit szeretnék találni, aki hentes (az őserő miatt), egyetemi tanár (az intellektuális igényeimet kielégítendő, de legyen azér valami bölcsész, mer a természettudományos izék nem elég olvasottak általában, azt meg nem szeretem), basszgitáros (az őserő, a lazaság és az izgalmas élet reményében), orvos (a hipochondriám miatt), ezermester (hogy a lakásban minden tökéletesen működjön), női szabó (hogy legyenek normális ruháim) és mondjuk angol tanár, tolmács vagy fordító (mert egyszerűen gyűlölöm ha nem tud angolul az akivel járok, ez bizonyára szakmai ártalom) egy személyben.

péntek, június 01, 2007

Friday I'm in Love (vagy mittomén)

Hát nemnem, péntek esti bulit nem lehet, merhogy holnap tanítani kell, meg fordítani, meg különben is estig nyomtam itten a sok okosságot és hát holnap reggel meg úgy kell tennem mintha normális ember lennék - kéne is egy "Megfelelően Működő Ember Tanfolyam", valami gyorstalpaló is jó lesz -, nem olyan régen épp a szombat reggeli órámról jártam öt percenként hányni, faszafasza.

People are afraid to merge.

sms

Úgyis tudom, hogy Dzsek Velccsel akarsz járni!

csajos

A manapság divatos büdös kurva-imidzs annyira szánalmas - bár sajnos az én esetemben jóval több köze van az igazsághoz, mint a szempillarebegtetős szépelgésnek -, nem is értem miért hiszik a nők, hogy ettől lesznek erősek. (De, de, nagyon is értem.)
Én a magam részéről a fél karomat odaadnám azért a hülye, ártatlan kislányért aki 25 évesen voltam.

A kétszerkettő józansága

Mikor nagyon kész vagyok valami miatt, akkor mindig felidézem amit az anyám - aki rendkívül okos nő - mondott valamikor a húszas éveim elején (akkor az időm nagy részét az István miatti sírással töltöttem), hogyaszongya: Szép vagy, némi eszed is van, mit bőgsz állandóan?
És hát igen, ez a gondolat sokat segít.
Ma reggel különben az összes aprómat - jó sok volt - odaadtam a sárga kutya gazdájának és megfigyeltem, hogy nemcsak kicsi sárga gyerekek születtek, de csudaszép feketék is (a fekete állatkák ellenállhatatlanok, Fülöpbe is a színe miatt szerettem bele, később pedig kellően geci volt ahhoz, hogy tartósan fennmaradjon az érdeklődésem, nem is értem, hogy Fanni - aki a világ legjóságosabb élőlénye - miért van rám ilyen nagy hatással.)
Aztán olyan is történt még, hogy az egyik nyelviskola recepciósa beajánlott arab szállodatulaj haverjának (arab férfiak, shite), aki mindenképp találkozni akar velem és most úgy vagyok a dologgal, hogy ha egy rakás pénzt fizet, akkor akár fekete lepellel a fejem is hajlandó vagyok dolgozni.
Ha igaz az a mondás, hogy a név végzet, akkor bizony bajban van a fickó, mert a neve Bassam...