Azon agyaltam az előbb egy ideig, hogy a férfiakat vajon tanítják-e a férfimagazinok nőknek megfelelni (nem, nyilván, természetesen, naná hogy, nem); úgy értem okítják-e őket úgy, ahogy a nőket okítja - persze más-más aspektusból, de végső soron hasonló cél érdekében - a Cosmopolitan, a Joy, a Nők Lapja meg a Kiskegyed és a többi butaújság.
Merhogy ugye a nőnek megfelelni kell: a Cosmopolitan meg a Joy szextippeket ad fasza ezer oldalas különszámban (hogyan cuppogj szopás közben, milyen szexi bugyiban járj sztriptízt, hogyan maszturbálj neki és milyen masszázsolajjal kenegesd a farkát), a Kiskegyed vigyorogva felmosó cuki családanyát farag belőled, olyan teljesen harmonikusat, tudjátok, azt a csoda klasszik típust, aki fantasztikusan főz, jó az ágyban, imádja a házimunkát, bombanő, entellektüel és a lelke egy virágos réthez hasonlít (régen sírva röhögtem, mikor volt ilyen napi tipp egy hétre előre: hétfőn vegyél egy szép új kosarat és pakolj bele zöldségeket, kedden mosolyogj a férjedre mielőtt megiszod a csempfényt, szerdán mosd le az ablakokat és ne kapcsold be a tévét, csütörtökön csinálj hasizom gyakorlatokat, majd jógázz, pénteken rendezd a receptgyűjteményedet, szombaton pucold ki az összes cipődet, vasárnap kirándulj a családdal és szagolj meg egy ibolyát), a Nők Lapja meg talán kevésbé praktikus, inkább az agyadat és a lelkedet veszi kezelésbe: ne hagyjuk, hogy tönkretegyen a zöld szemű szörny, egyeztessük csillagjegyeinket, bízzunk a másikban és szeressük, mert a szerelem mindent legyőz, Flóra, csináljunk gyereket, ne féljünk a pszichológustól, adott esetben hurcoljuk el partnerünket is hozzá, fogjuk be a szánkat ha a férfi ideges, a hűtlenség megbocsátható és különben is, mentsük meg házasságunkat bármi áron, satöbbisatöbbi.
A férfimagazinok (oké, túl sokat nem olvastam még tüzetesebben, szóljatok be ha nem így van) ellenben java részt csöcsi csajokat mutogatnak; a képek mellett szövegek is vannak, tehát interjúnak álcázzák az erotikus újságot ha jól értem (kíváncsi vagyok a célközönség elolvasta-e valaha is bármelyik ilyen macával készített izé...beszélgetést), van aztán még néha valami kis szextanács (gyanítom, hogy a "hogyan legyen nekem jobb a szex" a vezérfonal), aztán motorok, autók, foci, egyéb sport, mittomén valami ruha "ne vedd fel, vedd fel"-tanács undok fejű férfimodelleken bemutatva és csókolom.
Oké, persze, lehet mondani, hogy a két nem érdeklődése kicsit sem hasonlít (reménykedem benne, hogy ez nem igaz), hogy a nők egész életüket a szerelem és végső soron a szaporodás szolgálatába állítják és az ezek miatti vekengés tölti ki gyakorlatilag minden idejüket (ha ez így van, az nagyon szomorú, komolyan mondom), de vajon a női magazinoknak tényleg ennyire ki kell szolgálni ezt a - szerintem elég rossz - tendenciát? Oké, ezeket az újságokat el akarják adni, de azért a kínálat is formálhatja a keresletet, nem?
Ha a nőket nem azonosítanák mindig ezzel a "kapcsolatomon nyivákolok, a férfiak viselkedésén filozofálok és persze közben szolgálom a kiválasztott FÉRFIT mindhalálig" szereppel, ha nem ezt erősítené bennük minden és mindenki, akkor talán végül nem vesznének el ebben a sekélyes világban, na meg mittomén: ha a férfiakat egy kicsit kevésbé praktikusan próbálnák megszólítani (azaz nem feltétlen kivillantott puncikat és autókat mutogatnának nekik), akkor talán lehetne valami közeledés a két nem között, mert szerintem amit a női és a férfimagazinok sugallnak, az kész katasztrófa: a nő szolgál, szépítkezik, főz, csinosítja (shite) a lakást, otthon lehetőleg kussol, hogy ne zavarja a FÉRFIT, a barátnőivel meg csillagjegyekről elmélkedik és pszichológusokat megszégyenítő elemzéseket kreál az általa ismert összes párkapcsolatról, illetve romantikus filmeken zokog a moziban, a férfi eközben viszont semmi mást nem vesz észre a világból, csak a pinát meg a lóerőt.
Na mindegy, végülis nem csodálkozom semmin, mióta az egyik női magazinban a mittomén milyen magasságos szopó nagymester (pornósztár, eufemisztikusan) Linda S. (jó, ez Woody, dehát) adott párkapcsolati (!) tanácsokat.
Btw hasonló témán elmélkedtem tegnap egy darabig, de azt már nem fejtem ki, ne aggódjatok, csak kapcsolódik némileg, szóval: az a közhely nyomult a fejembe, hogy ugye a férfi sok numerával a háta mögött tapasztalt, vágyott szexisten, míg ugyanez nőben ócska ribanc.
Egy darabig az motoszkált a fejemben, hogy a soknumerás férfiaktól (ne kezdjük, hogy nade mi a sok, jó?) nekem alapvetően hányingerem van - pont annyira nem menő mindenkit ágyba cipelni mint naponta mocsok részegre inni magad a haverjaiddal - és hogy azér a sokat emlegetett tesztoszteron nem feltétlen mentség mindenre, de aztán meguntam a gondolatot hamar, titeket is megkíméllek, vége, éljen.
