Micsoda hülyeség ez az "élek vagy blogolok" közhely!
Élek és erről blogolok - ez már találóbb. Persze értem én, hogy aki "igazán él" (mekkora marhaság ez, én annyira élek, hogy ihaj, az előbb például ettem egy isteni körtét, majdnem sírtam a gyönyörűségtől), annak nincs ideje/kedve/energiája írni az életéről, mert elfoglalja az "élés", jaj, ugyan...szerintem meg az él igazán, akinek még arra is van energiája/kedve/ideje, hogy letúrjon a mélybe, megvizsgálja és leírja, hogy mi történik vele és ennek kapcsán mit érez, mit nem érez, mért érzi ezt vagy azt.
Csak azért gondolkoztam ezen, mert április elején lesz hat éves ez a blog és terveim szerint halálomig írom majd és nem, most kivételesen nem viccelek - blogot írni jó és hasznos.
A hiúságomat még a kommentek idején "kiszolgálta" (aki nem tudja, annak elmesélem, hogy nagyjából négy évig lehetett kommentelni és többször leírtam már azt is, hogy jó két éve már miért nem lehet, most nem ismétlem magam, ha nem baj), most már sokkal "jobban " (és gondolom önzőbben) használom mindenfélére: analízisnek, szórakozásnak, viháncolónak, nyafogónak, dühöngőnek, sírdogálónak és persze a történések rögzítőjének. Örülök persze, hogy olvastok - azért kommentek nélkül is kiderül az - és a blogomnak köszönhetek többek között egy férjet - és akkor tulajdonképpen két gyereket is -, rengeteg ismeretlen ismerőst, pár fordítói munkát, sok-sok okos tanácsot és kedves szót.
Szóval én élek és blogolok - és ebbe más is belehalt már, vagy ilyesmi, na, izé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.