szombat, november 25, 2017

Stop the world, I want to get off

Fúj, ez a nap. 
Fél hatkor keltem, mert ma dolgoztunk, illetve iskolai családi napon kellett mórikálni magunkat (cserébe 20-a körül már nem lesz tanítás, vagy mi, nem értem pontosan) és az iskolába menet ellopták/elhagytam a telefonom. 
Regisztráltuk ugyan ebbe a Find my device appba, de igazából csak azt sikerült lekövetni, hogy kb hol kapcsolták ki (ironikus módon éppen a kerületi rendőrség épületénél - a rendőrök persze nem tudtak semmiféle telefonról, de ki tudja melyikük zsebében lapul épp, én nem csodálkoznék, az az igazság...). 
Szóval a családi napon nem tudtam igazán részt venni, mert vagy trolivezetőket interjúvoltam a telefon ügyében, vagy a rendőrségen próbálkoztam, hogy hátha megtalálták, de nyilván egy százalék volt erre az esély...eh. 
Amúgy meg halálomon vagyok, ez a szombati munkanap, ez óriási kibaszás, nem értem minek kell, inkább dolgozom hétköznap többet. 

Jaj, muszáj elmesélnem a tegnapi nap sztoriját, amitől tulajdonképpen nem tudom miért nem kaptam azonnal agyvérzést: az történt, hogy mielőtt az iskolába érkeztem volna, október közepe táján az egyik ének tanár több angol órán, helyettesítésképpen nyüstölte az egyik osztály diákjait egy adott témából, majd a tanultakból röpdolgozatot íratott. Elmondása szerint egész jól sikerültek, de az egyik gyerek úgy döntött, hogy bojkottálja ezt a dolgozat faszságot, őt ugyan egy tanár se utasítgassa, írt is egy egyes (nullás) dolgozatot, ahogy az ilyenkor lenni szokott. A pénteki napon pedig anyuka, erre a nullásra reagálva írt nekem egy üzenetet, amelyben szegény, drága gyermeke személyiségi jogaira hivatkozva (!!!) felszólít, hogy ugyan húzzam már ki azt az egyest a naplóból.

Ah, micsoda hivatás a tanáré, édes istenem!





PS: A családi napon egy csomó dolgot árultak is, így sikerült zsákmányolnom egy kicsi kosarat (imádom a kosarakat), levendula szörpöt, körte és málna lekvárt, meg hargitai fenyőszirupot (bármit jelentsen is ez) - szóval végül történt azért valami jó is ma. Ja, meg Marcuskámnak kiesett két első foga, iszonyú helyes, bár kicsit olyan, mint aki kocsmai bunyóba keveredett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.