Ma iszonyatosan felhúzott az egyik osztály - készültem is egy gyújtó hangú beszédre a magyar nyelvoktatás problémáiról, de most ehhez túl fáradt vagyok, talán majd hétvégén - de szerencsére korán végeztem, hazavágtattam és mivel még nem kellett a gyerekekért mennem (na ez a korai hazajövetel, ez valami isteni, ezért megéri az összes Melisszát és Kevint fegyelmezni), bevágtam magam az ágyba oldalamon a doromboló macskával és olvastam egy órácskát.
Úristen, de jó volt, a világ királyának éreztem magam, mert engem az olvasás kapcsol ki leginkább (az elmúlt fél évben legalább húsz könyvet elolvastam, mindenhol olvasok, állva a megállóban, az ágyban félálomban, a vécén, evés közben, úton bárhová, gyalogosan, járműveken, tömegben, reggel, délben, este), de persze az ágyban macskasimogatás rekreációs hatásai sem elhanyagolhatóak.
Drága kis öreg macskám, annyira helyes, olyan jó vele megnyugodni itthon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.