fyi

A másik ember álmánál csak a másik ember problémája unalmasabbb, nem győzök eleget gondolni erre, meg volt itten még a héten egy olyan gondolatom, hogy senkinek nincs joga a másikat a depressziójával, undokságával és nyavalygásaival terhelni, nem illik rápakolni a hangulatunkat másokra, mert az is energiavámpírság, csak nem a harsány típus, hanem a passzív agresszióba burkolt kisajátítós és még terhesebb fajta.

Aztán még azt is meg kell állapítanom, hogy nagyon jót tesz nekem, hogy egész nap emberek közt vagyok és fegyelmeznem kell magam: olyan sok energiámba kerül nem leütni senkit, hogy nap közben nem gondolok a csökött lelki életemre, estére pedig annyira fáradt vagyok, hogy csak legyintek, ha eszembe jutnak a katatón depressziós időszakok.

Van viszont valaki, aki gyűlöli, hogy ennyit dolgozom - na jó, két valaki is van -: Fanni tegnap egészen csinos pisit termelt az ágyamba mire hazaértem, szóval ma kap ajándékba egy csomag gumisünit; nem, nem a pisi miatt dícsérem meg, hanem próbálom jóvá tenni, hogy sosem játszom vele.

Szép, csíkos entitás. Persze lehet, hogy az új név nem jön be neki, ezt ki kéne derítenem...