kedd, február 17, 2009

mai jegyzetek

- ma megnéztem egy filmet olaszul és néhány poént értettem is, sej. Összességében gyötrelmes volt, elismerem
- Michele az én idétlen játék tehenemet (amit mindig elviszek neki) csomagolta a hajamba, majd zajosan kergetőztünk, mire bejött az anyukája és szólt, hogy ne rendetlenkedjünk. Hát persze, hogy én vagyok a felnőtt
- Vitonak még mindig molyirtó szaga van, de lelkesen jár órára
- szomorú vagyok
- hiányzik az anyám betegsége előtti családom
- tulajdonképpen egy ideje gyászolok azt hiszem
- soha egyetlen férfi sem segített nekem annyit, mint most dr MM (Dr Marcikamarcika). Respect.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése