kedd, március 24, 2009

"és ezért most itthagylak az úton"

Sár és Gyűlölet van az alján néhány csillogó, nagy szerelemnek, kár, hogy olyan faszán átláttam ezen is megint, persze mindig baszhatom mikor igazam van, az erkölcsi győzelmeket mindenki feldughatja magának ugyebár és hiába tudom, hogy a kapcsolatok általában ingatagok, a dolgok mulandóak, mindig meglepődöm, mikor szerelmesek (?) hirtelen szakítanak, mikor a nagy szerelmeket utólag elkezdik leköpdösni (változatlanul azt gondolom, hogy magadat köpöd le, ha utólag utálkozol); btw hiába tudom, hogy az ember halandó, iszonyúan meglepődöm mikor meghal valaki, lássuk be, romantikus, naiv lélek vagyok titokban, nem örülök, dehát.




PS.: Úristen, hány agyvérzést hordtam ki lábon, míg próbáltam megértetni veled, mekkora gáz ez az egész.

2 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.