csütörtök, január 24, 2008

józan

Az életem egy trágyadomb, egy köpedelem, egy adag szar mióta rájöttem, hogy sosem teljesül a két legfőbb ambícióm: se macska, se profi bowling játékos nem leszek belátható időn belül.
Nehogy fárasztani kezdjetek a reális célokkal, mer sikítok.

8 megjegyzés:

  1. Ne add fel. Mind a kettő reális cél. És tudom, hogy most a vicceskedő kurva anyámat.
    Azt gondolom, fel kéne keresned a pszichiátered, és ha előzővel elégedetlen voltál - mintha olvastam volna valahol, hogy már jártál pszichiáterhez - kéne keresned egy hozzád illőt. Ezt nem genyózásból írom, a legkomolyabban úgy érzem, hogy szakember segítségére van szükséged. És miután nem láthatom a reakciódat, gyorsan elküldöm magam az ótvaros faszba.

    VálaszTörlés
  2. (btw ezekből a baromkodásokból - a legkomolyabban mondom - még csak megközelítő elméletet sem tud felállítani senki az elmeállapotomról, szóval pszichiáter téma over)

    VálaszTörlés
  3. de abból, hogy három kommentben reagáltál, már igen

    VálaszTörlés
  4. a kommentek mennyiségéből pusztán arra lehet következtetni, hogy rettenetesen idegesítenek az önjelölt diagnoszták. azok, akik az égvilágon semmit nem tudnak rólam, de meggyőződésük, hogy "segítségre van szükségem". kacagnom kell.

    VálaszTörlés
  5. hát persze,hogy segítség kell ,csak nem mindegy milyen. az összes fasz elmehet a picsába ha azt hiszi ,hogy nekem mindegy ,hogy milyen segítséget kapok.

    VálaszTörlés
  6. bocs, molly nem kicsit értelek.

    VálaszTörlés