Szombaton a játszóházban a szülők, akiknek épp egy éves lett a gyereke, megtapsolták egymást és ujjongtak, hogyaszongya we made it és akkor én már megint nem bírtam a pökhendi gondolataimmal - igen? megcsináltátok? húha, de nehéz lehetett, tényleg, jaj, szegények, egy gyereket ketten ugráltok körbe... -, de mielőtt nagyon utálni kezdenétek, gyorsan bevallom, hogy a pökhendiségem sokszor irigységből fakad (nem mintha ez olyan szimpatikus volna), merhogy elnézegettem a szülőket, akik vadul terelgették gyermeküket, az egyik fotózott, a másik meg húzta-vonta a kölköt át a kis színes alagúton, nekünk meg ugye mindkettőnknek van egy-egy gyerek, akit terelget, senki nem fotózik és csak arra az egyre tudunk figyelni, úgyhogy sajnos el is mulasztottam pár izgalmas fel- és lemászást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése