Annyira nehéz volt Marcussal aludni és olyan nagyon hányásszaga is volt, de olyan elképesztően édes, folyton a kis karját simogattam...
Drága köhögős kisfiam egész éjjel köhögött (na jó, olyan három órát talán nem, de én akkor sem aludtam sokat), úgyhogy Marci Lénával aludt, mi meg kettecskén a nagyágyban.
Marcus időnként fejbevágott Ottival, az alvóspatkányával, letúrt az ágyról, rettenetes hányásszaga volt, mert a köhögéstől kicsit hányt is, de nem volt erőm áthálózsákozni, időnként morgott és horkolt álmában, de annyira édes volt, figyeltem a szép kis arcát és a hosszú szőke szempilláit ahogy alszik, hát hogy lehet valaki ennyire elképesztően szép és aranyos meg cuki mikor éppen borzasztó hányásszaga van, hát meg kell a szívnek szakadni.
