"hányféle találkozás, Istenem, együttlét, különválás, búcsuzás!"

Szóval elmegyünk holnap, úgyhogy ma lázas mosás, takarítás, pakolás és búcsúfürdés és búcsúzkodás és fényképezés, szem szárazon nem, tegnap megtudtam gugli barátomtól, hogy Angelina Jolie annak idején még nálam is jobban szenvedett az ikerterhességétől, lehet, hogy nem szép dolog, de engem mindig megnyugtat egy kicsit, mikor megtudom, hogy nem vagyok egyedül, fáradt vagyok mint a dög, a terhességi refluxot meg úgy tudnám a legjobban érzékeltetni, hogy mondjuk képzeljétek el, ahogy valaki lenyom egy kiló erős paprikát a nyelőcsövetekbe, na az, fincsi, én már csak tudom.
Gondoljatok rám sok szeretettel holnap, hat óra autózás a dögmelegben, egy csuda lesz, érzem én, nem baj, hazamegyünk, hogy Budapesttől is búcsút vegyünk...mondtam már, hogy utálok búcsúzkodni?