Ha nem lenne spleenem, most megírnám IKL bejegyzésének a tanár verzióját; ugyanis Magyarországon tanárnak lenni is borzasztóan szar, a közoktatásban meg pláne, régóta akarok erről beszélni, mert még sose láttam tanárblogot, pedig nagyon érdekes lenne elmesélni egy-két dolgot a tanárságról, meg a közegről, amiben a tanár tevékenykedni kényszerül. Én meg ugye a tíz év alatt, amíg heti hatvan órákat nyomtam, tanítottam mindent, ami él és mozog, tanítottam felnőtteket, gyerekeket, kamaszokat, tanítottam nappalin, estin, nyelviskolákban, adtam magánórákat, voltam bedolgozó nyelviskolában, sőt, betársultam egy saját nyelviskolába is egy darabig (mármint hogy ketten voltunk a főtanárok meg a tulajok és a marketingszakemberek. Azóta tudom, hogy a világon mindenki bolond.)
De most nincs kedvem ezt hosszan fejtegetni - nem tudom mi van velem, halálosan enervált vagyok, alig bírom elviselni magam, rémes, de nyilván a költözés miatt, olyankor mindig rámjön valami kattanás -, szóval ez csak egy lábjegyzet, hogy majd egyszer ezt el kell mesélnem.
Volt tanárblog, az Ellenőrző, megszűnt, nekem is volt tanárblogom, megszűnt. Az ok mindkettőnél ugyanaz volt. Minősíthetetlen megjegyzések tömkelegét kaptuk, a rendszer már automatikusan a hozzászólások felét kimoderálta, a másik felét meg a szerző.
VálaszTörléshát. én közel három évet kommentek nélkül blogoltam (nagyon felszabadító, mondhatom), szerintem ez azért nem ok a megszűnésre.
VálaszTörlésMindenképp biztatnálak. Érdekes lenne a másik, kevésbé ismert oldalba betekintést kapni.
VálaszTörlés...és igen, akár moderált, vagy engedélyezetlen kommentálással. :-)
Kommentek nélkül nem zavaró, de kommenteléssel napi 50-100 menj anyádba geci tanár, és hasonlók, azért az már ok. Persze kinek milyen az egyéni tűrőképessége. Az enyém zéró.
VálaszTörléste mit tanítottál?
VálaszTörlésMatek
VálaszTörlés