Persze az olasz vonatok (és csatlakozások) azért rendesen a terveim ellen dolgoznak, szóval simán lehet, hogy sehová nem jutok el: minden, engem érdeklő városhoz bonyolult és időigényes eljutni, százszor kell átszállni, nekem meg luxus három órákat utazni oda-vissza (bár imádnám, vonatozni csodás), eh.
Tegnap voltam a fülészeten és nem is tudom miért mondom ezt, mert igazából nem akarom elmesélni olyan szörnyű volt, sírva jöttem haza.
Néha halványan feldereng bennem, hogy bizonyos emberek azért bunkók velem, mert külföldi vagyok...ez sokáig meg sem fordult a fejemben, mert számomra egyértelmű, hogy ilyesmi miatt nem (sem) diszkriminálunk, de valahogy a kórházas élményeim gyanúsak voltak ilyen tekintetben.
A lényeg ebből az, hogy Marci annyira fantasztikus ezekben a dolgokban is, annyira együttérző és kedves, ha valami baj ér (bunkó kommentek esetén is mindig támaszom volt, hehe), nekem ez teljesen szokatlan, azelőtt egy pasit sem érdekeltek sem a fájdalmaim, sem a problémáim. Hogy lehetek éppen én ennyire szerencsés? Érthetetlen.
De hát mi történt a fülészeten??
VálaszTörlés(Hja, amúgy az olasz orvosok szerintem furcsák, vagy csak mi voltunk túlaggódósak, mindenesetre sokszor éreztem úgy, hogy leráznak, h nem komoly baj, amivel hozzájuk fordultunk. És ez rendben is van, ha tényleg nem komoly, de baromira nem megnyugtató, mikor azt látod, h a gyerek igenis vacakul van, vagy mindehol azt írják, h egyéves koráig ki kell nőnie legalább egy fogának, ellenkező esetben lássa orvos,és akkor azt mondják, h "Allora - deve aspettare! - mondjuk ezen ma már tudok röhögni)
Sztem ez a normalis, ezert elsz vele es nem egy bunkoval. Meg gondolom te is kedves vagy vele meg figyelmes, meghallgatod amikor mittudomen a (baromiunalmas) munkajarol beszel, vagy megbantotta a fonoke es legszivesebben annyit momdanal csak, h legyen tokosebb, de nem mondod, hanem megsimogatod a buksi fejet.
VálaszTörlésNévtelen: köcsög volt az orvos nagyon. amikor kértem, hogy ismételjen meg valamit, mondván, hogy nem értem, akkor pofákat vágott és undorodva sóhajtozni kezdett. meg a nővér, mikor neki szintén mondtam egy állati hosszú eligazítás után, hogy bocs, nem értem, ismételd meg, akkor gúnyosan azt mondta, hogy "azt látom"...nem nagy ügy, nyilván, csak állati megalázó, ha több ilyen is ér, főleg az orvosnál, ahol kiszolgáltatott helyzetben vagy. az olasz orvosokról meg a több furcsa élmény után nekem elég csúnya véleményem van, Amerika azért jobb volt ennél.
VálaszTörlésZsuzsi: hát, Marci nem mesél a munkájáról (fizikus, hiába is tenné:)), a főnöke meg jó fej, dicsérni szokta, de amúgy persze, támogatjuk, szeretgetjük egymást, de sajnos szerintem nem ez a természetes - persze igazad van, ennek kéne annak lennie -, ahogy látom, hallom, olvasom és ahogy tapasztaltam is anno - készülök is írni erről egyszer.
Én érte vagyok, ő pedig énértem. Mindegy hogy ölelem épp vagy több ezer km van közöttünk (ami ugye megint csak nem jelent semmit, hiszen akkor sincs közöttünk ha és amikor van).
VálaszTörlésA többi önzés, aminek kapcsolatban helye nincs. Egyszerű lenne ez mint a faék, mégis milyen kevesen élik (kapják) ezt meg így :)
Elnézést, én voltam az előbbi névtelen (csak a polgári google fiókomba voltam épp bejelentkezve, mert cseteltem).
VálaszTörlésSzóval ezt teljesen átérzem, pocsék a nyelvi kiszolgáltatottság - én ezt nagyon utáltam az ottlétünk alatt, csomószor magammal vontattam az ember mindenhová, bár mi ketten együtt se voltunk húdeszuperek, mert ő beszélni viszonylag tudott, de a szövegértése nem volt olyan jó, mint nekem, aki viszont nem bírtam összerakni egy mondatot.
Ilyen bunkóság viszont (orvosnál) velünk sosem történt, hát ez felháborító, tuti szólnék valakinek (mittomén, férj főnöke, vagy befolyásos ismerős - nekünk a végén lett csak egy ilyenünk, de nagyon hasznos volt!), viszont arra nagyon is emlékszem, h amikor vki nagyon paraszt volt, és nem tudtam visszavágni olaszul, hiába értettem, amit mond, akkor levágtam egy-egy szónoklatot angolul, sőt, egyszer egy sofőrt magyarul küldtem el a bánatba, amikor majdnem elütött gyerekestül. na, azt legalább ők se értették, de a gesztusokból levették, h dühös vagyok. csak hát ez működhet mondjuk a zöldségesnél, de a doki más szitu, értem én.
sztem Olaszország elég sokmindenben (ügyintézők kedvessége, mutyizás , külföldiek lenézése amiatt, h nem beszélik az én nyelvemet, a személyes frusztráció bunkósággal való kompenzálása, stb stb), hasonlít Magyarországra, csak rosszabb kiadásban, de lehet h rosszabbnak csak a nyelvi akadály miatt tűnt, mert magyarul azért könnyű visszavágni, nem tudom..
Az olaszok utaljak az idegeneket. Ennek valszeg a varosallamos/miniallamos berendezkedes az oka, mindenki ellenseg volt korulottuk kozel s tavol. A szomszed falu lakoit utaljak a legjobban, aztan a szomszed megye jon, majd persze az eszak-del ellensegeskedes (a legdurvabb szitokszavak egyike a terrone, a bugris deli, amit mindenki a sajat foldrajzi szelessegetol kb 20 kmre delebbtol szamit). Az franciakat nagyon utaljak (mind lusta ertsd MIND!), az osztrakokat kevesbe (mert nacik), a nemeteket mar kicsit kedvelik (ok nem nacik sic!), az angolokat meg a skandinavokat kedvelik, de kicsit lenezik, mert konnyen atverhetoek (ertsd megbizhato es becsuletes nepek, az szerintuk mind luzer), a kedvenceik az amerikaiak, akikrol ugyan csak elkepzeleseik vannak (az atlagolasz 15kmes korzetben eli le az eletet szuletesetol halalaig, kiveve az eves rokonlatogatast Sziciliaban vagy Calabriaban (mindenkinek van ebben a 2 megyeben rokona) es a 2 hetet az Adrian, szigoruan mind ugyanabban a ket augusztusi hetben menve), meg ugye beszelni sem tudnak veluk, ha azok odalatogatnak, de toluk jonnek a filmek, meg az ugye a Menyorszag, ahova a Giuseppe nagypapa kivandorolt.
VálaszTörlésOK, tudom, altalanositok, de en a 10 ott toltott ev alatt szinte kizarolag extracommutarianak voltam nevezve, hol viccesen, hol kevesbe. Ez ugye meg a magyar eu tagsag elott volt.
A csucs az volt, amikor egy agyhalott comoi kifejtette, h en meg csak hagyjan az extracommunitariasagommal, de a pasim (Perugiabol, 2 diplomaval, 3 beszelt nyelvvel) az terrone es azok mind parasztok. O volt az, aki vizumot akart Szardiniara, aszitte az kulfold.
Meg amikor egy masik oriasi lenezessel fordult hozzam, h TI onnan delrol, amire kifakadtam, h kulfold az ok, de bakker meg Milanonal is eszakabbrol szarmazom.
En meg turistanak sem vagyom oda vissza. Sajnos a gyerek felolaszsaga mian muszaj neha menni. Ugye a lanykori nevemen van minden irat, ott a nok fel sem vehetik a ferjuk vezeteknevet, a gyerek viszont az apjaet kapta es szinte minden alkalommal megallitanak a hatarorok a repteren, h hogyan igazolom, h ennek (a jokepu, fess, olasznak is latszo) olasz nevu gyereknek en vagyok az anyja, ennyi z betuvel...
Ja es alapbol fordulnak a gyerekhez, aki 2 evvel ezelottig egy kukkot nem tudott olaszul, en viszont meg mindig szinte hibatlanul nyomom :PPP
Olaszorszag gyonyoru, csak sajnos tele van olaszokkal :P
Milano mellett eltunk es egy ismerosnek a negyedik gyereke meghalt mehen belul. A nagyon katolikus korhazban otthagytak egyedul egy szobaban h megszulje a majdnem terminuskozeli magzatot azzal, h "szoljon amikor vegzett". Ertsd szerintuk ez kb abortusz volt, neki nem jar jo szo sem. Ferjet/anyjat nem engedtek be. Abban a korhazban senki nem segedkezett abortuszhoz, a nok mehettek 50-100 kmre levo masik korhazakba, ahol a szemelyzet erkolcsei lazabbak voltak, vagy a kozeli maganklinikara sok penzert, ahol ugyanazok az orvosok es noverek dolgoztak. Maganban nem bun az ab...
VálaszTörlésOK, voltak nagyon jo elmenyeim is, voltak jofej dokik is stb, de mind vmi ismeros ismerose volt, ferj kisgyerekkori baratja stb, gondolom velem azert voltak altalaban rendesebbek, meg en akkor meg csak Mao-n szocializalodtam, az olasz bunkosag fel sem tunt, neked az USA utan bazinagy kultorsokk lehet Olaszo :/
Én is külföldön a kórházban vettem észre hogy a fejemre szarnak, de én bizony kiabáltam magyarul, mutogattam, panaszt tettünk, szóval szerettek minket ott is :-) De kellett a balhé, mert ugye máskor is mentünk, és érdekes módon nem ismétlődött meg.
VálaszTörlésna jól van, most megnyugodtam, hogy nem én vagyok a rosszmájú meg a szerencsétlen, akivel mindig ilyenek történnek, merhogy ilyenek másokkal is történtek, történnek Olaszországban.
VálaszTörlés(ma is majdnem elütöttek gyerekestül a zebrán. ja, egyszer egy busz ütötte el Lénát majdnem a zebrán, mondjuk akkor a sofőr rettenetesen beszart, mert tényleg éppen csak megállt és nem láthatta a pici kislányt, hogy jól van-e, nem győzött bocsánatot kérni, mondjuk én azóta is haragszom, akkor is rikácsoltam rendesen.
ja, meg a legújabb hisztim, hogy nem indexelnek (én biciklivel járok, szóval sokszor érzékelem ezt), úgyhogy gyakran mondok cifrákat az utakon;)
fülészre visszatérve: sajnos vissza kell mennem hozzá pénteken soron kívül (az itteni egészségügy is csodás, száz évre előre kell időpontot kérni, de ezt előtte a nővéreknek is el kell magyaráznom, szomorú lesz.
...Olaszorszag gyonyoru, csak sajnos tele van olaszokkal :P - NAGYON NAGYON EGYETèRTEK :D
VálaszTörlés3 ève dolgozom àpolòkènt Olaszorszàgban (nem kòrhàzban, hanem idosek otthonàban), eddig EGYETLEN normàlis orvossal talàlkoztam... ès ez nagyon elszomoritò. Szakmailag is ès emberileg is nagyon lesùjtò a vèlemènyem ròluk, nem is megyek itt orvoshoz, csak majd ha visznek :D
Abszolut egyetèrtek Zsuzsi vèlemènyèvel szinte mindenben, kivève, hogy itt Ligùriàban a nèmeteket is utàljàk.
Mi meg màr nem extracomunitariàk vagyunk, hanem "voi, donne dell'est..." Egyszer valaki azt mondta nekem teljesen komoly arccal: ti, keleti nok gyerekeket esztek... Nem akartam elhinni, amit mond.
A tudatlansàgukròl meg annyit, hogy tolem tobbszor(!!!) megkèrdeztèk, miutàn tisztàztuk, hogy magyar vagyok, hogy akkor Magyarorszàg az Albàniàban van? Utoljàra màr azt vàlaszoltam, hogy nem bazmeg, Magyarorszàg az Hondurasban van, azèrt van H betu az autòmon...
Csilla