péntek, május 11, 2007

A mások élete

Arra jöttem rá, hogy kábé annyira sivár az életem mint egy Stasi ügynöknek, erre igazán jó volt a film, meg hát amúgy is, a közhelyek ellenére, egészen királyul elkapja a hangulatot, Kelet-Berlin azér egészen kemény hely, meg is nézem mingyár a fotóimat.
A filmről persze az is eszembe jutott, hogy annak idején az én családomat is megfigyelték, többször érzékeltük a Balatonon, meg Pesten is, hogy valaki elmozdít tárgyakat, valahogy tudtuk, hogy jártak ott, sőt, emlékszem, a nyolcvanas években a nagypapámék - nagypapám ugye politikus költő volt, büdös komcsi, bezony - telefonját is lehallgatták. Akkor persze nem értettem semmit az egészből, csak emlékszem, hogy a szülők egymás közt beszéltek erről.
Persze a legérdekesebb ebben az ügynökösdiben, hogy ki hogyan élt azután, mármint hogyan viselte mondjuk egy ügynök, hogy a nevét nyilvánosságra hozták, meg hogyan viselte konkrétan mondjuk a főszereplőt játszó színész, hogy a nője évekig jelentett róla. Nyilván van egy rakás ilyen film is, jóvanna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.