hétfő, július 20, 2009

Egy dögunalmas gésa dögunalmas emlékiratai

Észrevettétek már, hogy ü(r)(gy)es mondatok és szép képek segítségével bármelyik foglalkozás piedesztálra emelhető?
A filmről nem írok, mert tényleg szót sem érdemel, csak a szokásos izé: szép képek, szép ruhák, szalonbölcsességek, gésaklisék (mér nem a Bodó Viktor szerepel itt is, én nem értem...egyszer össze kéne ereszteni a lassú és kiszámítható filmek stábjait büntiből) iszonyatos lassúság (mikor a csudálatosan filozofikus gésa huszonötödjére hasonlította önmagát a vízhez, ami mindenhol utat tör és mindent legyőz, én sikítani akartam), satöbbisatöbbi.
Szerintem kéne egy film mondjuk Egy ápiszos néni emlékiratai címmel és ebben a remekműben az ápiszos néni nagyon lassan, lágy alt hangon, kellő pátosszal mesélne a szagos radír meg az emeletes tolltartó eladásáról és azokat a képeket, ahol pénzt vesz el és a keze összeér a vevőkével, nos, azokat mondjukööö...ez az, mondjuk lassítva mutatnák több szögből, meg ilyesmikre gondoltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.