Feleim, teljesen kész vagyok a hasméretemtől: ma a sokadik ember nézett terhesnek és adta át a helyét - megjegyzem csak nők voltak eddig ilyen kedvesek; persze amikor valóban terhes voltam, akkor senki, azaz SENKI nem adta át soha a helyét, pedig általában majd megpusztultam a hányingertől és a hátfájástól -; először tiltakoztam, majd rájöttem, hogy ha már úgyis nagy a hasam (igen, nem amorf dagadtnak tűnök, hanem terhesnek, csodálatos, komolyan, teljesen odavagyok bánatomban) és ennek segítségével sikerül leülnöm, akkor miért ne kesereghetnék kényelemben azon, hogy én mosmár folyton terhesnek látszom majd.
Azért titokban kicsit sajnálom, hogy Marci fizikus és nem plasztikai sebész...(a hasát szomorúan nézegetve elkullog)
PS.: Ez most komoly, hogy Magyarországon ez az undorító (sok esetben márvány koptatott) répanadrág és kínai tornacipő kombó a divat?
Azért titokban kicsit sajnálom, hogy Marci fizikus és nem plasztikai sebész...(a hasát szomorúan nézegetve elkullog)
PS.: Ez most komoly, hogy Magyarországon ez az undorító (sok esetben márvány koptatott) répanadrág és kínai tornacipő kombó a divat?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.