Beszélek tovább, most jól esik, Dével se moziztunk, csak söröztünk meg pletykáltunk és megbeszéltük, hogy milyen nagyszerű, hogy végre híres pilóta lett belőle, szóval most meglepő módon beszélgetni van kedvem, elképesztő, évek óta nem volt ilyen, mert a beszéd engem amúgy általában nagyon fáraszt.
Szóval van valami most ebben a gyászolásban, amit nem értek, vagyis csak kicsit értek...ugyanis most valahogy nem csak a szépre emlékezem, sőt.
Gyakorlatilag csak rossz dolgok jutnak eszembe és nem nagyon tudok felidézni jó pillanatokat, hiába erőlködöm és ez rossz, gonosz dolog.
Rossz, mert rossz haragudni, rossz, mert bűntudatom van, hogy egy halottra haragszom, rossz, mert bűntudatom van, hogy egy nyilvánvalóan megzavarodott emberre, egy öngyilkosra haragszom, rossz, mert a düh ostoba érzés és nem vezet sehová, rossz, mert mindennek ellenére nagyon szerettem az apukámat, de egyelőre nem tudok mit csinálni.
Dühös vagyok.
Szóval van valami most ebben a gyászolásban, amit nem értek, vagyis csak kicsit értek...ugyanis most valahogy nem csak a szépre emlékezem, sőt.
Gyakorlatilag csak rossz dolgok jutnak eszembe és nem nagyon tudok felidézni jó pillanatokat, hiába erőlködöm és ez rossz, gonosz dolog.
Rossz, mert rossz haragudni, rossz, mert bűntudatom van, hogy egy halottra haragszom, rossz, mert bűntudatom van, hogy egy nyilvánvalóan megzavarodott emberre, egy öngyilkosra haragszom, rossz, mert a düh ostoba érzés és nem vezet sehová, rossz, mert mindennek ellenére nagyon szerettem az apukámat, de egyelőre nem tudok mit csinálni.
Dühös vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.