Alig merem leírni, amin ma gondolkodtam, de persze megteszem, nem vagyok az a szemérmes fajta.
Szóval. Ma eszembe jutott, hogy kéne szülni egy gyereket. Aztán az is felmerült bennem, hogy bizonyára azért elmélkedem ilyesmin mert mérhetetlenül unatkozom.
Bevallom, sokszor gondolom/gondoltam ismerőseimről, hogy azért szültek mert nem volt éppen jobb ötletük, az életük egy bizonyos ponton megfeneklett, nem volt kedvük dolgozni és nem sikerült izgalmasabbat kitalálniuk.
Tudom, hogy kapok majd a fejemre ezért, de tisztán emlékszem, hogy én már gyerekkoromban is mindig azt mondtam, hogy majd akkor szülök gyereket ha úgy gondolom, hogy annak a gyereknek jó lesz a világban valamiért; azaz nekem bizony a gyerek miatt lesz gyerekem, nem a saját spleenem és önzésem miatt.
És bizony egész könnyen lehet, hogy sosem gondolom majd úgy, hogy egy gyereknek jó lesz ebben a csudaszép világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése