Asszem a világ egyik legszomorúbb filmje. Hatalmas giccs de legszívesebben két napig bőgnék miatta.
A legreménytelenebb szerelemről szól: a western buziság még tán a városi buziságnál is rohadtabb dolog. Jaj. Ó jaj.
Empátia itt duruzsol a fülembe, nem hagy békén: pontosan ugyanígy választok én is szerelmet ugyanis; szinte tudatosan nyúlok a legmélyebb szarba.
Olyan mocsarakba mászom, amikből van ugyan kiút, de teljesen fölösleges félholtan, levegőért kapkodva visszakúsznom. Csak egyre koszosabb és büdösebb vagyok. Ideje lenne beledögleni végre mert lassan már le sem tudom vakarni magamról a sarat és a nyakam köré tekeredik a vizes hínár.
(Eh. Te hisztis picsa. Gyere, legyintsünk közösen.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése