mindenki tudja őket ha kicsit is őszinte. De most nagyon jó elmerülni bennük. Mert az utóbbi napokban pont az volt a legnagyobb bajom, hogy egyszerűen nem látom magam kívülről, képtelen vagyok megítélni, hogy bármit is helyesen teszek-e, illetve képtelen vagyok megítélni, hogy mit rontok el. Hát szeretni azt például egyáltalán nem tudok.
Sartre szerint az ember onnan tudja, hogy szeretik, hogy szabadabbnak érzi magát attól, hogy szeretik. Óbazmeg. Mutassatok egy embert, aki elengedően szeret. Megcsókolom a lábát - meg a nyomát - most azonnal.
"A szeretet az életmódnak olyan tartománya, amelyben a másik ember legitim másikként léphet fel az együttlétben...a másik ember "másiksága" szent dolog. MÁSOKAT A SAJÁT FOGALMAINK SZERINT ÉRTELMEZNI: NARCISZTIKUS OSTOBASÁG.
A másik ember a végtelenségig más lehet mint én. Ezt nehéz belátni, mert a szeretet ettől kezdve különbözést, autonómiát, függetlenséget és szabadságot jelent...a szeretet legalsó minimumát körülbelül így lehetne megfogalmazni: Bánthatnálak, de nem bántalak."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése