szerda, május 28, 2008

Mit ne mondjunk munkahelyi csevegéskor? (2. lecke)

(miután megtudtam, hogy a kolléganőm hobbiként angolt tanít)

Tűzzel-vassal pusztítanám az amatőr tanárokat, hiszen a képzettek között is alig egy-kettőt találni, aki kicsit is ért a szakmájához.

7 megjegyzés:

  1. Karóba a fejükkel! Kill'em all! :-)

    VálaszTörlés
  2. Csak egyvalakit találtam a boxon Istvános bejegyzéssel, az lehet hogy nem/te voltál.
    (Bár rajtad kívül olyan szépen senki nem írja azt hogy István.)

    VálaszTörlés
  3. nem írok a boxon Istvánosat (mellesleg elég könnyű megtalálni a boxos blogomat, khm), btw az István biztos örülne, ha tudná, micsoda fétist csináltam belőle...

    VálaszTörlés
  4. amúgy meg igen: le a hobbitanárokkal!

    VálaszTörlés
  5. Jóvanna! (mármint: én ahhoz hülye vagyok, az engem megtaláltatásban (ejj, de szép szó) viszont jeleskedem)

    Le a kibaszott sufnitanárokkal!
    (Szerezz róla egy fotót és két hét múlva szarrá lőjjük lágy hosszúcsövűekkel és kick like a horse like ((már csak emiatt is))rövidcsövűekkel, feszültség örökre leoldva. Vagy fel.)

    VálaszTörlés
  6. Nem is tudtam, hogy ennyi indulat fortyog a hobbitanárok ellen! Ma is tanultam valamit! :-)

    VálaszTörlés
  7. én mindig nagyon haragudtam rájuk. letörik az árakat és szarul csinálják amit csinálnak.

    VálaszTörlés