Ma végképp elegem lett az eladók parancsósz, bazmeg?-attitűdjéből, úgyhogy kéretlenül beszélni tanítottam egy sima agyú boltos kisasszonyt, akitől a kávémat próbáltam megvenni, szegény sajnos nem beszéli a magyar nyelvet (ez ugye valamiért mintha alapkövetelmény lenne a szolgáltatóiparban dolgozók között ugyebár), ezért egyáltalán nem értettem a kávé árát és egy pillanat alatt agyvérzés közeli állapotba kerültem a tompa tekintete, meg a szánalmas bugyborékolása miatt, így körülbelül négyszer kérdeztem meg, hogy Elnézést, hogy mondta, mennyi lesz? a negyedikre kimondta tagoltan, érzem én, hogy pályát tévesztettem, a logopédus az egy menő szakma, háddenem?
Amúgy meg csak az bosszant az új szerződésemben, hogy a csudás pozícióm betöltéséhez szükséges legmagasabb iskolai végzettség középfokú, lassan szó szerint kitörölhetem a seggem a két kibaszott diplomámmal, hat fölösleges év, dugtam volna többet inkább.
Ma különben az egész napomat azzal töltöttem, hogy elképzeltem, ahogy az óceán partján futok, seggemben egy alligátorral. Szép kép.
Amúgy meg csak az bosszant az új szerződésemben, hogy a csudás pozícióm betöltéséhez szükséges legmagasabb iskolai végzettség középfokú, lassan szó szerint kitörölhetem a seggem a két kibaszott diplomámmal, hat fölösleges év, dugtam volna többet inkább.
Ma különben az egész napomat azzal töltöttem, hogy elképzeltem, ahogy az óceán partján futok, seggemben egy alligátorral. Szép kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.