szerda, január 13, 2010

"Magyar vagyok, magyar. Magyarnak születtem."

Jelenleg nagyon tetszik, hogy magyar vagyok, hiszen Magyarország az egyetlen hely a világon, ahol tökéletesen értem és át tudom érezni a különböző nyelvi regisztereket, (kulturális) utalásokat, szójátékokat és félmondatokat és ez az egyetlen hely, ahol élvezhetem a Hunglish gyönyörűségeit is, így például a következő, egy körúti CBA-ban elhangzott párbeszéd azt hiszem örökre az agyamba sült:

- Anya, veszel nekem valamit?
- Nem, kisfiam, dehogy veszek.
- De miért nem?
- Mert nó máni, nó fáni. (s ezzel anyuka diadalmas arccal a pénztároshoz fordult és vett két doboz cigit)

2 megjegyzés:

  1. Mer' a cigi az olyan, mint a betevő kenyér. Nem olyan, mint a csoki, vagy a cuki (hani). Egészen más kategória.

    VálaszTörlés
  2. Jah. Drog kategória.
    De ha ragaszkodunk a kenyér kategóriához, akkor az anya képletesen az "utolsó falat kenyeret" (hiszen nó máni) a saját szájába tömi. Anyaság fail.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.