Tudom, hogy uncsi vagyok már ezzel, de most főleg a terhességem foglalkoztat, sajnálom.
Ma reggel arra riadtam, hogy valami nagy és kerek dolog áll ki a hasamból (valakinek a sarka lehetett, ha tényleg fejjel lefelé vannak mindketten), kicsit rémisztő volt, de persze vicces is. Nem is hiszem én ezt az egészet: hogy belőlem fejlődtek ki, meg most ott laknak bent, nem, ilyen nincs, mese habbal.
Nyilván az ufók rakták oda őket, aztán majd valamikor ki is veszik, vagy ilyesmi...Egyébként kezdenek fájni az izületeim, ami gondolom vizesedésre utal (pedig milyen büszke voltam eddig, hogy nekem nincs ilyen problémám), de ami megint boldoggá tett, az az, hogy ismét megdicsértek (a cuki gyerekorvos), mondván, hogy milyen jól nézek ki és nem is híztam meg (nem az istent, dehát ezt nem kell neki tudni) és egyáltalán, sose mondaná, hogy két gyerek van a hasamban; hát, ezt mondjuk én se mondanám, nem hiszem el és kész, persze majd ha kijönnek, akkor álmélkodni fogok, hogy egyáltalán elfértek odabent (már mindketten többek két kilónál); persze jó paragépként most azon is folyton aggodalmaskodom, hogy normális-e, hogy nem vagyok hatalmas és nem híztam túl sokat? Persze tudom, ti meg azon gondolkodtok most, hogy normális-e, ha valaki minden marhaság miatt aggódik, nem, nyilván nem...
Ma reggel arra riadtam, hogy valami nagy és kerek dolog áll ki a hasamból (valakinek a sarka lehetett, ha tényleg fejjel lefelé vannak mindketten), kicsit rémisztő volt, de persze vicces is. Nem is hiszem én ezt az egészet: hogy belőlem fejlődtek ki, meg most ott laknak bent, nem, ilyen nincs, mese habbal.
Nyilván az ufók rakták oda őket, aztán majd valamikor ki is veszik, vagy ilyesmi...Egyébként kezdenek fájni az izületeim, ami gondolom vizesedésre utal (pedig milyen büszke voltam eddig, hogy nekem nincs ilyen problémám), de ami megint boldoggá tett, az az, hogy ismét megdicsértek (a cuki gyerekorvos), mondván, hogy milyen jól nézek ki és nem is híztam meg (nem az istent, dehát ezt nem kell neki tudni) és egyáltalán, sose mondaná, hogy két gyerek van a hasamban; hát, ezt mondjuk én se mondanám, nem hiszem el és kész, persze majd ha kijönnek, akkor álmélkodni fogok, hogy egyáltalán elfértek odabent (már mindketten többek két kilónál); persze jó paragépként most azon is folyton aggodalmaskodom, hogy normális-e, hogy nem vagyok hatalmas és nem híztam túl sokat? Persze tudom, ti meg azon gondolkodtok most, hogy normális-e, ha valaki minden marhaság miatt aggódik, nem, nyilván nem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.