"betegbeteg"

Nagyon rémisztő éjszakánk volt, Marcus köhögött és fulladozott (időközben megtudtuk - egy kedves doktor nénitől, akit természetesen a blognak köszönhetek -, hogy ez a krupp maga) és féltem elaludni, mert meggyőződésem volt, hogy nemsokára megfullad, egy darabig tanakodtunk, hogy menjünk-e az ügyeletre, aztán amikor a köhögés miatti erőlködésében lehányta a kis hálózsákját, akkor kivettem és a karomban azonnal elaludt. Annyira édes volt, mert két köhögőroham között viccelődött, azt mondogatta, hogy jajjaj és nevetett is hozzá, aztán amikor már kicsit sírt, akkor csak azt ismételgette, hogy betegbeteg. Drága kicsi kisfiam.
Nem is lehet ennyire szeretni senkit.