Napok óta pocsék rossz a kedvem, de mindig azzal biztatom magam, hogy ez csak hormonális bánat, hiszen az öngyilkos nőket is azonnal megvizsgálják, hogy nem menstruálnak-e éppen.
A bölcsi biztos szuper, csak a kialvatlanság miatti durva kómám okán nem igazán tudtam megfigyelni semmit. (Ma egy órát voltunk a gyerekekkel együtt, itt ilyen a beszoktatás - Amerikában nem volt egyáltalán, egyébként szerintem is inkább rosszat tesz.)
A gyerekek elkényeztettek minket eddig, de most korán kell kelni - vicces módon ez nekik is furcsa, álmosak is reggel -, viszont mi egyre később (mostanában kettőkor) fekszünk le, szóval a bölcsi áldásos hatása egyelőre várat magára: türelmetlenebb és idegesebb vagyok, mint valaha.
