Azt álmodtam az éjjel, hogy Marci könyörög, hogy legyen egy harmadik gyerekünk.
Elnézve a füstölő agyát fürdetés közben, mikor Marcika minden tiltás ellenére körülbelül harminc liter vizet locsolt (szándékosan, nagy vihogva) a fürdőszobai szőnyegre, én azt hiszem, ez az álom sosem válik valósággá.
Amúgy nem erről akartam beszélni, hanem el akartam mondani ezt a pálfordulást a tanítással kapcsolatban, de most nincs erőm, ugyanis ma kemény kiképzést kaptam Marcikától, aki teljes erővel visszatért az egészségesek világába és ma brutálisan sokat reszelte az agyamat (mostanában pont úgy viselkedik, mint akinek testvére született, vagy valami egyéb trauma érte; komolyan próbára teszi a türelmünket), úgyhogy holnap irány az ovi.
Ma voltam vezetni és egészen megtáltosodtam a múltkorihoz képest, persze azért megkaptam, hogy magával az a baj, hogy ha nem mennek simán a dolgok, akkor rögtön hülyeségeket csinál - tényleg, hát köszönöm a türelmet és empátiát Józsi bátyám, nyilván, hogy már eszelős rutinnal kéne rendelkeznem így, két forgalmi óra után, hát én csak viccből gyakorolgatok itt, csak tettetem, hogy most tanulom ezt a dolgot, na.
Egyébként úgy vettem észre, hogy a hülyeség abban merül ki, hogy lefulladok. Az főben járó bűn, ha jól értem.
Különben azt csináltam, hogy oktatót akartam cserélni, de kiderült, hogy állati bonyolult, aztán körbetelefonáltam és minden autós iskolából elhajtottak, hogy nincs senki, aki tanítson, aztán mikor rájöttem, hogy muszáj lesz elviselnem ezt az embert, akkor elkezdtem rakosgatni a pozitív tulajdonságait és megnyilvánulásait és nagyon igyekeztem távol tartani magam a beszólásaitól és így már sokkal-sokkal jobb volt az óra, meg most nem rettegtem annyira (a múltkor halálosan féltem, tényleg, szörnyű volt).
Mondjuk sokat számít, hogy nem stresszelek iszonyúan a felnőttoktatási törvény miatt; úgy látszik egyszerre csak egy stresszforrást tudok szinten tartani úgy, hogy cselekvőképes felnőttnek tűnjek.
Na jó, szóval majd elmesélem ezt a tanítósdit, érdekes sztori, vagy mittomén, nekem emlékezetes. Nem mintha valaha elolvasnám amit írok, de na. (:morogva el)
