szerda, június 21, 2017

Az ifju nyár könnyû szellõje, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz"

Nem, nem bírom ezt elmondani ami itt van.
Ülök a teraszon már félhomályban egy fröccsel (és a világ királyának érzem magam) és megszakad a szívem, annyira jó. Az illatok, a hangok, a fények, az égbolt, a kert, a madarak, jézusom, na itt aztán igazi szentimentális vénasszony lesz belőlem.
Méghogy nem számít hol laksz, csak az a fontos, ami a fejedben van. Bullshit. Biztos vagyok benne, hogy valami nagyon más van a fejében egy velencei meg egy Blaha Lujza téri lakosnak - és gyanítom, hogy ez a más nem független a lakóhelyüktől.*



* bár volt Triesztben velencei tanítványom, aki gyűlölt ott lakni

7 megjegyzés:

  1. nehéz lehet szeretni Velencében élni a napi százmillió turista mellett - nélkülük persze igen, mondanám, ha nem volnék magam is csak látogató ott (bár lennék ott látogató legalább!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meglepő módon nem a turisták miatt utálta, azt mondta, hogy nagyon kényelmetlen ott élni, rémes pl bevásárolni.

      Törlés
    2. (Egyébként decemberben kell Velencébe menni - egyszer ott voltunk a szülinapomon (fél órára laktunk tőle, régi szép idők) és nagyon jó volt, sehol senki, kellemes, enyhe idő, óóóó:))

      Törlés
  2. Ugye, ugye? Tegnap éjszaka kisétáltam meztelenül az udvarra, csak úgy... a gyerekek már aludtak:) Vihar után volt, csendes és hűvös minden és csak álltam a csillagos ég alatt - miután egy kicsit kergettem a macskát, mert majdnem felbuktam benne, ahogy kiléptem az ajtón a töksötétbe, de ő poénra vette a dolgot -. Szóval igen! Ez kell! Évekig azt éreztem, hogy nyaralunk, amikor meló után battyogtam hazafelé. Imádom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. nagyon szuper, mondjuk én nem is vártam mást, hiába károgott mindenki

      Törlés
  3. Aaaa, az az első kép...! :))

    VálaszTörlés
  4. Nálunk vannak az unokák, tegnap este a teraszról nézték az ömlő esőt, Lilink az első cseppeknél levetkőzött és lement az esőbe, aztán csak nézték hogyan hajladoznak a fák, hogyan tűnik el a túlpart.
    Végül csak be kellett jönniük, mert a villámok nem bírták abbahagyni. Mennyi minden megtapasztalás adódik egy kertes házban.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.