Egyszer azért még szeretném megfejteni, hogy mi a jó égért stresszeljük magunkat a folyamatos költözéssel. Egyébként most épp hozzuk a szokásos formánkat: alig van valami pénzünk, viszont ha találunk egy megfelelő lakást, akkor azonnal foglalózni kell, a kocsi ugye bedöglött, egy vagyon megjavíttatni és természetesen Marci konferenciára megy jövő héten...hihetetlen, tényleg.
Valamiért kötelességünknek érezzük, hogy szívassuk magunkat. Most vagy mazochisták vagyunk, elmebetegek, vagy költözés addiktok, esetleg mindhárom egyszerre, én nem tudom.
