Marcika úgy általában nagyon népszerű a nők körében, nem csoda, hiszen ő egy kis huncut mosolyú szőke, kék szemű kisfiú, (itt persze nem látszik a kék szeme és a huncut mosolya, de olyan édes álmában, ez az egyik kedvenc képem), csak imádni lehet, ráadásul születése óta van benne valami nagyon férfias, olyan kis izompacsirta és még a hangja is mély...
A bébiszitternél eddig nemigen vettem észre részrehajlást, mindkettőjükkel nagyon kedves, mindig dicséri őket, de asszem ma elveszett szegény: kész, ő is belezúgott Marcikába.
Mikor jött, már akkor kezdte mondogatni, hogy Marcikának az a ladykiller mosolya, az valami fantasztikus, aztán amikor elment, akkor elmesélte, hogy Marcika nagyon elálmosodott és kicsit felvette és ringatta és Marcus a vállára hajtotta a fejét és elaludt. (Baromi féltékeny vagyok, iszonyatosan cuki lehetett).
Mielőtt elment, elfelhősödött tekintettel mondogatta, hogy he is such a sweet boy...