Na, megvan a jegyünk, szeptember 28-án repülünk Olaszországba.
Most már csak el kell adni az összes cuccunkat (mennyire iszonyú lesz az még, istenem), találni kell lakót magunk helyett (ez is simán lehet, hogy piszok nehéz lesz), a macska miatt kell egyezkedni a légitársasággal (amikor idejöttünk, hónapok hosszú munkája volt a macska utazásában), el kell adni a kocsit (de jókor, lehetőleg egy perccel indulás előtt, hogy ne szívjunk túl sokat nélküle) és rengeteg adminisztratív borzalmat kell intézni. Aztán Olaszországban kell találni macskabarát meg gyerekbarát rövidtávú, illetve később hosszútávú szállást, ehhez kell sok pénz, a sok pénzt már repülőjegyre költöttük, király.
Természetesen az intézkedés nem olyan egyszerű, hiszen kedves gyermekeink jóvoltából ráérős időnkben Boribon és Maszat rettenetes csodálatos kalandjait olvasgatjuk, nincs nekünk pakolgatni meg intézkedni időnk, kérem szépen.
Én asszem, hogy a kalandos életbe lassan belepusztulok.
Most már csak el kell adni az összes cuccunkat (mennyire iszonyú lesz az még, istenem), találni kell lakót magunk helyett (ez is simán lehet, hogy piszok nehéz lesz), a macska miatt kell egyezkedni a légitársasággal (amikor idejöttünk, hónapok hosszú munkája volt a macska utazásában), el kell adni a kocsit (de jókor, lehetőleg egy perccel indulás előtt, hogy ne szívjunk túl sokat nélküle) és rengeteg adminisztratív borzalmat kell intézni. Aztán Olaszországban kell találni macskabarát meg gyerekbarát rövidtávú, illetve később hosszútávú szállást, ehhez kell sok pénz, a sok pénzt már repülőjegyre költöttük, király.
Természetesen az intézkedés nem olyan egyszerű, hiszen kedves gyermekeink jóvoltából ráérős időnkben Boribon és Maszat
Én asszem, hogy a kalandos életbe lassan belepusztulok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.