Amikor valakit nagyon sokat látok a Facebookon, mindig elkezdek aggódni érte. Amikor valaki eltűnik onnan, az meg számomra azt jelenti, hogy jól van és boldog (jó, hát az öngyilkosok nyilván kivételek).
Amúgy meg tegnap hívott az oktatóm, hogy ma menjünk vezetni (naná, hogy esik a hó); a fickónak olyan hangja volt, mintha legalább száz éves lenne és úgy beszélt velem, mintha feltételezné, hogy súlyos értelmi fogyatékos vagyok.
Szép órákat töltünk majd együtt, érzem én.
